Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások... és állampolgárok viszonyrendszere kiérlelődött. A történelem korábbi korszaka lezárult Kelet-Közép-Európa régiójában, kivéve Magyarországot, ahol a történelem nem ért végett, mert az 1989-es kompromisszumokon félve ült a változtatni nem tudó, változást elviselni nem képes politikai elit, lényegében 2012-ig. A demokrácia a vidéki Magyarországon lényegében csak annyit nyitott meg a vidéki helyi társadalmak számára, hogy ezek után a „lakosság" elmehetett szavazni azokra a pártokra, illetve pártok képviselőire, akiket az országos pártpolitika föléje rendelt. A vidéki társadalmak érdektelensége megmutatkozott a távolmaradó tömegekben, amelyek nem mentek el az országgyűlési választásokra még akkor sem, amikor az országos részvételi átlag már-már az Európai Unió (EU15) átlagát alulról megközelítette. Az érdektelenség okaként az elemzők gyakran a „csendes kampányokat" nevezték meg, mintha a választási harcok hevessége volna az egyetlen tényezője a választási részvételnek. A politika-szociológia nem csak a kampányok technikáiban és azok kiterjedtségben keresi az okát a választási részvételnek, hiszen a választói aktivitásnak számos oka és összetevője van a politikán kívüli életvilágban. Alább arra keressük a választ, lehet-e ismérve a választásokon való részvételi hajlandóság egy társadalomnak, különösen egy földrajzilag is körülhatárolható lokalitásnak, azaz helyi társadalomnak? A választói magatartás lényegében öszszefügg számos társadalmi tényezővel, vallásosság, nem, kor, jövedelem, iskolázottság411 * stb., és mindezek mellett kifejezi az adott kor politikához és társadalomhoz fűződő viszonyát (amennyiben a választás intézménye nyitott rendszerű (közvetlen és nem kizáró), szabad akaraton alapszik, azaz nem kötelező. Az alábbiakban röviden áttekintjük a választási aktivitást vélhetően befolyásoló szociokulturális tényezőket. Az egyik összetevő a civic duty, azaz polgári kötelesség,4'2 amely abból az archaikus demokratikus kultúrából ered, amelyet a modern kor óta az ógörög demokratikus hagyományokból eredeztetünk. Arisztotelész Politikájában a legférfiasabb (most politikailag korrekt módon úgy mondanánk, legpolgáribb) foglalatosságnak a közügyekkel való törődést tartotta, amelynek homlokterében a közjó szolgálata állott, legalábbis abban a törékeny egyensúlyi helyzetben, amelyet politeiárwk hívtak a görögök. A klasszikus görög kultúra szintetizálója tizenkét politikai rendszer egyik alfajában, a kormányzás-kiválasztó rendszer középpontjába a választást állította, pontosabban arra a kérdésre kereste a választ: elsősorban kik töltik be a hivatalokat, másodsorban, hogy kik közül, harmadrészt miképpen? 4.1 Mészáros József-Szakadát István: Magyarország Politikai Atlasza. Budapest, 1998, Osiris, 261. 4.2 Milbrath, Lester W.: Political Participation. In: The Handbook of Political Behavior. Szerk. Long, Samuel L. New York, 1981, Plenum, 201. 185
