Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon jellegzetességek, valamint a választási részvétel tekintetében egyveretű településcsoportok megléte, felveti a kérdést, hogy vajon milyen más társadalmi jelenség határozza meg az ott élők választási viselkedését? 1. Milyen társadalmi gazdasági jellemzőkkel írhatjuk le azokat a településeket, melyek lakópolgára érdektelenül szemléli a nagypolitika folyamatait, de a helyi hatalmat szavazataival támogatja (lásd községek jelentős részét)? 2. Még izgalmasabb, hogy milyen ismérvekkel jellemezhetőek azok a települések, amelyeknek a polgárai a mellett, hogy lemondanak az országos szintű politika befolyásolásáról, még a helyi hatalomba sem kívánnak beleszólni (Alföld). 3. Milyen lehet az a helyi társadalom (nagyvárosok, főváros), ahol nagyobb arányban jelennek meg az urnák előtt, ha a parlamenti megválasztás kimenete a tét, de városuk (kerületük) jövője már nem izgatja őket ennyire, legalábbis választáspolitikai szempontból közömbösek. Ez a kettősség jellemzi tehát a részvételi arányt illetően hazánk társadalmát, amely kirajzolja a hagyományos város-vidék megosztottságot is. Az alábbiakban arra vállalkozunk, hogy megtudjuk, legalábbis közelebb kerüljünk annak megismeréséhez, hogy mely társadalmi tények indukálják ezt a világos eltérést, ezt a háromosztatúságot, amely Magyarország társadalmát jellemzi. A történelemnek nincs vége Az alacsony választási részvételi hajlam okai (társadalomtörténeti-politikaantropológiai megközelítés) Az 1990-es évek előtti politikai korszak alapvető legitimitási forrása a magánélet örömére és annak részleges autonómiájára épülő fogyasztás volt.405 A Társadalomtudományi Intézet a kora '80-as években az akkor regnáló állampárt számára egy felmérést készített, amelyben arra keresték a választ: a „dolgozók" lojálisak-e a szocializmushoz, s ha igen, akkor elsődlegesen miért hűek a rendszerhez. A kutatás kimutatta, az ország többsége a fogyasztás révén kötődik a politikai rendszerhez, tehát a weberi értelemben vett legitim érvényesség kritériumoknak csak egyik elemét lehetett kimutatni az 1990 előtti társadalomban. 405 A keleti blokk országaihoz viszonyított magyarországi jólétnek okai között meg kell említeni azt a tényt is, hogy az ország a hetvenes évek elején nyugati hiteleket vett fel, amelyek segítették a kommunista rezsim legitimitását. De ennek súlyos árát a mai napig fizeti az ország, s különösen nagy terhet jelentett az első demokratikus kormánynak, amelynek államcsőd árnyékában kellett a rendszerváltást végrehajtania. 182
