Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások... V. 3. sz. térképi ábra: Hiperpasszív-hiperaktív települések 1990-2010 közötti önkormányzati és parlamenti választások részvételi adatai alapján Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a településcsoportok, vidékek, ahol mindkét választás (országgyűlési, önkormányzati) alkalmával magas, illetve alacsony részvétel volt tapasztalható. A két választás összevetéséből született meg a „hiperaktív", illetve a „hiperpasszív" települések két halmaza. A hiperaktívak esetében minden választást fokozott aktivitás kísért, legyen az önkormányzati, vagy országgyűlési. Jellemzően aprófalvak tucatjai jelentek meg az ország vidékies térségeiben, s különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kisebb halmazokba rendeződve csoportosulnak. Ezzel szemben azokon a településeken, amelyekben minden választás esetében alacsonyabb volt a részvétel, mint az adott választási évre jellemző átlag, már jóval többet találtunk. A fenti két másik ábrából kiindulva talán nem meglepő, hogy ezek döntő többsége az Alföld vidékére koncentrálódtak. Az Alföldön belül is szembeötlő Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és Pest megye déli, dél-keleti részének hiperpasszivitása mind a tíz választási eseményen. A választási aktivitás kapcsán, a fenti tényezőkből, arra következtetünk, hogy amint létezik tartós társadalmi-gazdasági különbség a térben, úgy létezik a politikai magatartásformának is mérhető tartós jellemzője a térben. Ezek a területi 181 Forrás: Országos Választási Iroda adataiból Bódi Mátyás számította.
