Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások... mivel érvényességi küszöb sincs. A községi jogállású települések választási aktivitása fordítottan arányos a település népességszámával. A kisebb községekben fontosabbnak tartották az önkormányzati választást, mint a népesebbekben, de a nagyobb községek lakói is aktívabbak voltak, mint a városi választópolgárok. Töprengésre adhat tehát okot az, hogy milyen társadalom jellemzi azokat a településeket, melynek lakóit csak a nagypolitika kérdései hozzák lázba, és meglehetősen érdektelenül szemlélik szűkebb pátriájukban történő társadalmi eseményeket (pl. megyei jogú városok). Ugyan így érdekes kutatási téma az is, hogy mivel magyarázható a községek viszonylagos érdektelensége a nagypolitikai csatározásokkal szemben, és miért tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a helyi hatalmi kérdéseknek. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni azokról a kisközösségekről (aprófalvak) sem, amelyek viszont minden politikai kérdésben aktív szerepet vállalnak, legyen szó országgyűlési vagy önkormányzati választásról. A választási aktivitás szempontjából a településméretnek, a település jogállásának, mint azt láthattuk, komoly különbségtevő hatása van. Ez megmutatkozik települési szintű vizsgálatokban is, de számos más olyan területi jellegzetesség is szembetűnik, amely nem magyarázható csupán a településcsoportok méretbeli, jogállásbeli különbségeivel. IV. 1. sz. térképi ábra: Választási aktivitás az országgyűlési választásokon, 1990-2010 177 Forrás: Országos Választási Iroda adataiból számította Bódi Mátyás.
