Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Ha a választási aktivitás mértékét települési szinten mindegyik választási évben megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy vannak olyan településcsoportok, amelyek mindegyik választási évben magas, illetve alacsony részvételt produkáltak. Különösen a 2002. és 2006. évi országgyűlési választás alkalmával különültek el élesebben az aktív és kevésbé aktív területek. A politikailag magasabb aktivitással jellemezhető területek lehatárolásához egy összevont térképes ábrát készítettünk. Azt vizsgáltuk, melyek azok a települések, amelyek meghaladták az adott választásra jellemző átlagot, és melyek voltak az ettől elmaradók. Egy egyszerű pontozásos módszert alkalmazva402 V. 1. számú térképi ábrán látható eredményt kaptuk. Egy délnyugat-északkeleti tengelytől, mely durván Nagykanizsától Miskolcig húzódik, válnak el Magyarország települései a választási aktivitás tekintetében. A durva általánosítás mögött természetesen fontos kivételek, szigetszerűen elkülönülő településcsoportok bújnak meg. IV. 4. sz. tábla: Az országgyűlési választások (1990-2010) részvételi arányai 1990 1994 1998 2002 2006 2010 Budapest 71,11 74,25 63,63 77,52 74,55 69,74 megyei jogú város 67,54 71,11 59,18 73,4 70,14 65,61 városok * 63,63 68,66 54,63 69,3 66,82 63,37 városok 10 ezer fölött 63,92 69,07 55,36 70,31 67,77 64,19 városok 10 ezer alatt 61,54 66,65 51,84 66,21 64,11 61,36 községek** 61,55 65,22 52,05 66,28 64,11 61,71 köz. 10 ezer fölött 60,99 67,51 56,74 67,26 71,45 69,38 köz. 3000-9999 59,39 63,37 49,42 65,19 63,33 61,92 köz. 1000-2999 60,8 64,51 50,82 65,38 63,25 60,79 köz. 500-999 65,31 67,77 55,6 68,23 65,53 62,03 402 Ha egy település meghaladta az adott választásra jellemző átlagot, akkor +1 pontot kapott, ha elmaradt attól, akkor -1 pontot. Mindegyik évre megállapítottunk egy átlagosnak nevezhető szűk sávot is, amely az adatsor 5 egyenlő részre való bontásával a középső sávot jelentette. Az ide tartozó települések 0 pontot kaptak. Az 6 parlamenti választást összegezve kaptak a települések egy aggregált pontértéket, mellyel a választási aktivitásukat kívántuk jellemezni. Különösen a szélső értékekre hívnám fel a figyelmet, melyek alapján élesen elválnak hazánk települései. 178
