Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon hogy e települések, szinte kizárólag a budapesti agglomerációba tartozó, hirtelen nagy népességnövekedést produkáló új városok voltak (pl. Törökbálint, Budakalász). Mivel ezek a települések a főváros tágabb értelemben vett városi övezetéhez szervesen kapcsolódnak, országos szinten is kimagasló részvételi arányokat produkáltak, akár csak maga Budapest. A népesebb települések lakói nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az országgyűlési választásoknak, mint az alacsonyabb népességszámú községek. Ebben az összefüggésben különösen érdekes lehet az aprófalvak társadalmának sajátos választói magatartása, amely teljesen eltért az országos trendtől. Másik szembeötlő eredmény, hogy nem csak a település népességszáma mutatható ki mint különbségtevő. Az azonos lélekszámú község és város kategóriák tekintetében eltérő választási részvételi adatot kapunk. A városi jogállású településekben, igaz nem sokkal, de nagyobb részvétel figyelhető meg, mint ugyanolyan lakosságszámú községek esetében. Elképzelhető, hogy ebben az esetben valamiféle városi magatartásforma, azaz városi miliő az, ami kihatott az itt élők választási aktivitására, magyarán az adott település városiasodottsága is hatást gyakorolhatott a vizsgált politikai magatartásra. Az országban önkormányzati választások alakalmával választásról választásra egyre többen mentek el szavazni 2006-ig. Az önkormányzati választás esetében egy egészen más jellegű „szabályszerűség" figyelhető meg a vizsgált településtípusokban. Egy-két kivétellel ugyan, de általánosságban megfigyelhető, hogy a községek lakói nagyobb arányban vettek részt a voksolásokon, mint városban élő honfitársaik. Az adott év önkormányzati választására jellemző országos átlagértéket a városok többnyire nem tudták meghaladni.400 Ebben az esetben is az aprófalvak népessége volt politikailag a legaktívabb társadalmi csoport. Elgondolkodtató az a tény, hogy nem volt olyan önkormányzati választás a rendszerváltás óta, amelyen az 500 főnél kisebb népességszámú falvakban legalább 70%-t ne haladta volna meg a részvételi arány. Mellesleg ez a tény akkor válik igazán érdekessé, ha azt is hozzátesszük, hogy ezekben a településekben, a legtöbb esetben csak egy jelölt indult a polgármesteri székért, magyarán nem volt igazán tétje a voksolásnak,401 400 Az a megállapítás teljes mértékben csak az 1998. évi önkormányzati választásra igaz. 2006-ban és 2002-ben is csak Budapesten volt magasabb a részvétel az országos átlagtól, míg az összes többi vizsgált városi településkategóriák elmaradtak attól. 1994-ben pedig csak a kisvárosok (10 ezer főnél kisebb) lakói mentek el az átlagot meghaladó mértékben szavazni a városi jogállású települések közül. 401 Az önkormányzati választás esetében, a részvételi arányt a polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján számoltuk 1994-2010 között. A1990-es választási törvény szerint a polgármestereket 10 000 fő feletti településen nem közvetlenül választhatták a szavazók, ezért a választási részvételi aktivitást 1990-ben a képviselőtestületi jelöltekre első fordulóban leadott szavaztok alapján számoltuk. 176
