Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások... kiterjesztését,397 valamint a korábbi években fogant hipotézisünk kvantitatív igazolását kíséreljük meg.398 Hat választás egy eredmény - alacsony választói aktivitás Magyarországon A választásokon való részvétel mértéke egy közösségnek meghatározó jellemzője, amely kifejezi, mennyire tartják fontosnak egy adott területegység lakópolgárai, hogy véleményt nyilvánítsanak politikai kérdésekben, s mennyire kívánnak cselekvő részesei lenni saját sorsuk alakításának. A politika oldaláról közelítve, fontos, hogy mekkora részvétellel tud a hatalom többséget szerezni, mert ezzel is értékelhetjük politikai legitimációjának a mértékét. A választásokon való részvétel egyik sajátos jellemzője volt az, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választás adatai rendkívül eltérőek. Általánosságban megállapítható, hogy sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak hazánk polgárai az országgyűlési választásoknak. Még a legmagasabb részvételi aránnyal (53,1%) jellemezhető 2006. évi önkormányzati választás sem tudta felülmúlni azt az 1998-as országgyűlési választást, amely messze a legalacsonyabb részvételt (56,3%) eredményezte. Azonban az országos átlagok mögött, komoly eltérések mutatkoztak, ha a különböző településtípusokra tekintetünk. Az országgyűlési választások esetében évről évre megfigyelhető bizonyos szabályszerűség. Az adott választásra vonatkozó országos átlagot, csak a legnagyobb települések, a főváros, valamint a megyei jogú városok haladták meg, illetve az ország legkisebb településeiben volt megfigyelhető az országosnál magasabb részvételi arány. Ezek többnyire az 500-nál kisebb lélekszámú aprófalvak, valamint az 1000 főnél kisebb népességű kisfalvak.399 Ha a két legkisebb településkategóriát nem vesszük figyelembe, akkor az a trend állt be, hogy a népességszám növekedésével párhuzamosan nőtt a választási aktivitás aránya. Ezt a trendet némileg megzavarta, hogy a 10 ezer főnél népesebb községekben előfordult, hogy nemegyszer jóval az országos átlag fölé emelkedett a részvételi arány. Főleg a 2006-os országgyűlési választás alkalmával volt ez szembetűnő, mindazonáltal arról sem szabad megfeledkezni, 397 Hegedűs i. m. 2007,113-123. 398 Bódi Ferenc: A falusi önkormányzatok demokrácia-deficitje. A Falu. 2005/3, 73-88. 399 A település „méret", illetve népességszám: állandó népességszámot vettük figyelembe a VÁTITEIR éves adatsorok felhasználásával. A publikált adatokat több más adattal együtt dolgozták fel az INNOTARS2008 kutatás keretében, ezért a településtípusok meghatározásánál nem a választói névjegyzéket vettük alapul, hanem azt az adatbázist, amelyből az adózók száma, jövedelem mértéke, segélyezettek száma stb. adatokat is kinyertük (KSH T-STAR). 175
