Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)

V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években

A helyi önkormányzatok születése Magyarországon nuitását, amelyet a történelmi hagyományok tovább éléséből vezet le.394 Minden ember, akár elmegy szavazni, akár nem, egyéni életpályát fut be. Különböző ta­pasztalatokat szerez, különböző benyomások érik, melyek alapján egy belső ké­pet alakít ki az őt körülvevő világról. Ebben jelentős szerepe van az illető szűkebb és tágabb földrajzi környezetének, iskolai végzettségének, életszínvonalának és még sorolhatnánk. Véleményünk szerint a politikai döntésének meghozatalát, mint minden más döntést, választást, komoly mérlegelés előzi meg, melyben köz­rejátszanak társadalmi tényezők is, ezáltal jellegzetes területi képet adva ennek. A hazai választáskutatás egyik valamelyest eltérő megközelítését képviselik azok a szerzők, akik kifejezetten a választásokon való részvételi arány társadalmi hátterét próbálták feltárni. A KSH által megjelentetett munkában395 részletesen górcső alá vették azokat a különböző társadalmi, gazdasági indikátorokat, ame­lyekről feltételezték, hogy befolyással lehetnek a választási hajlandóságra. Itt az iskolázottság, a településtípus és a kor tűnt meghatározó faktornak. Ezt erősítet­te meg Hegedűs Gábor empirikus város- és választásföldrajzi vizsgálata, amely­ben bebizonyította hipotézisét, amely szerint a szegényebb néprétegek körében, alacsonyabb a választási hajlandóság.396 Mi most arra teszünk kísérletet, hogy hazánk választópolgárainak választá­sokon való részvételi hajlandóságának okait közvetett bizonyítékokkal feltárjuk, a rendszerváltást követő társadalmi tények tükrében próbáljuk megérteni an­nak térbeli eltéréseit. Elemzéseket végeztünk el az 1990 óta lebonyolított önkor­mányzati és országgyűlési választások kapcsán, vizsgálva azok társadalmi, térbeli jellegzetességeit. Mint azt majd látni fogjuk, a választások eredményei nem ma­gyarázhatók csupán a voksolásokat megelőző kampányidőszakok hangulatával, habár befolyásoló erejük kétség kívül hatalmas (lásd 2002. évi országgyűlési és 2006. évi önkormányzati választások). A választásokon való részvétel kapcsán például rendkívül figyelemre méltó területi jellegzetességekre lehetünk figyelme­sek, melyek választási évről választási évre előbukkannak, s minden választási évben ismétlik magukat. A választási aktivitás szintjének viszonya az országos átlaghoz már-már egy olyan településtípus meghatározó tényezővé kezd válni, mint a jövedelemi és iskolázottsági mutatók. Először választásokon való részvé­telt vizsgáltuk a térben, majd vizsgáltuk az alacsony részvétel történelmi okait, s végezetül megkíséreljük egy lokalitásban megfogalmazott hipotézis országos 394 Hubai László: Választási földrajz. In: A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései. Szerk. Szoboszlai György. Budapest, 2004, Belügyminisztérium, Országos Választási Iroda és Magyar Közigazgatási Intézet, 285-306. 395 Angelusz Róbert-Tardos Róbert: Választási részvétel. Budapest, 2002, KSH, 200. 396 Hegedűs Gábor: A választási aktivitás és az életminőség területi különbségeinek néhány össze­függése. Szegeden, Földrajzi Értesítő, 2007/1-2,113-123. 174

Next

/
Thumbnails
Contents