Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetőségea strukturáltabb, népesebb helyi társadalom előtt kell szerepelniük. Természetesen a döntések során a nagy gazdasági potenciálú településeken is szükség volt a politikában az elemi józanságra és széles koalíciók megteremtésének a képességére. Azonban a nagyvárosi agglomeráció településein a gazdasági és társadalmi folyamatokat már nem minden esetben tudták a helyben élők az önkormányzatok révén ellenőrizni, irányítani. A városokból kitelepülő módosabb népesség, a nagyvállalkozók, valamint a „multik" is szívesen választották az agglomerációs övezeteket, ahol olcsóbb telket, kisebb helyi adót, jobb közlekedési feltételeket, estenként megbízhatóbb munkaerőt találtak. A kívülről jött vállalkozók, mint helyi adózók és munkaadók nagymértékben befolyásolták a helyi politikát. Az idegen befektetők hamar felismerték zsaroló-potenciáljukat. A helyi önkormányzatokkal szemben minden lehetőséget ki is használtak. Az alacsonyabb helyi adót vagy adómentességet munkahelyteremtő és fenntartó voltukra hivatkozva kapták meg a helyi önkormányzatoktól, amelyek nem számoltak azzal, hogy jelentős áldozatot vállaltak azzal, hogy a „multikat", a nagybefektetőket beengedték, mivel azok további közműberuházásokat igényeltek, környezetszenynyezést, helyben növekvő társadalmi költségeket, a helyi szociális rendszer kapacitásainak leterhelését idézték elő. A betelepülő cégek, amennyire tehették, igyekeztek a béreket alacsonyan tartani. A munkahelyeket adó üzemeket rövid időtartamra tervezték. A beruházók ezzel is jelezték, hogy terveiket a munkabérek és más tényezők (bérleti díjak, helyi adó) megváltozásával könnyedén módosítják, s ezt az álláspontjukat gyakran hangoztatták is. Ezzel lehetett revolverezni a helyi döntéshozókat, az önkormányzatokat és a helyi munkavállalókat. Az alacsonyabb bérek és visszafogott helyi adók ellenére a „multik" sikeresen tudták telephelyeiket telepíteni a nagyvárosok (különösen a főváros) előterében, mivel a munkanélküliségre mindig ők tudták a leghatékonyabb megoldást kínálni.376 Nem lebecsülendő az a tény, hogy a nemzetközi nagyvállalatok az éves nemzeti össztermék termelésének tetemes részét adták. Ez utóbbi tény a mindenkori kormányzatot is óvatosabbá tette, amikor őket érintő gazdaságpolitikai döntéseket hozott. A fenti tényezők között azonban megjelent egy új szereplő, amely a kormányzati munkától és multinacionális cégek tevékenységétől némileg függetlenül volt képes a helyi érdekek jobb és hitelesebb megjelenítésére. Ez az új szereplő a civil társadalom volt, amely egy összetettebb és bátrabb érdekegyeztetés lehetőségét kínálta a helyi társadalmak számára. Sok szervezet képessé vált a helyi érdekeket megjeleníteni, s kellő súllyal képviselni a helyi társadalmat. 376 Kérdéses, hogy mennyire hátráltatták a képzett munkaerőre épülő modernizáció terjedését vagy konzerválták a korábbi alacsony elvárásokat a munkaerőpiac kínálati oldalával szemben. 165
