Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Összegzés Az önkormányzatiság 1990 után a volt társközségeknek és funkció nélküli falvaknak adott reményt az újrakezdésre. Ezerötszáz település, apró- és kisfalu összes önkormányzatát nem volt mód közelebbről megvizsgálni, ezért csak a fenti tipizálásokból vonhattunk le megállapításokat. Az önkormányzat intézménye lehetőséget adott, de nem oldotta meg a perifériára szorult falusi térségek gondjait. A sikeres helyi társadalomhoz, sikeres önkormányzathoz a következő feltételek egybe esésére volt szükség: 1. Először kellett egy személy, aki magára vállalta a település érdekeinek a képviseletét. Aki képes volt arra, hogy a vegetálás helyett távlatot adjon, illetve a helyi lakópolgárokkal együtt közös célt találjon. 2. Egy személy kevés volt a kivitelezéshez, ezért a polgármestereknek szükségük volt a helyi elit támogatására is. Továbbá szükséges volt, hogy a helyi notabilitás képes legyen az együttműködésre, a konszenzusra, és a helyi innovációban megtalálja a saját, a családja és szűkebb környezete érdekét is. 3. A helyi ötletnek reálisnak s kivitelezhetőnek kellett lennie. A különböző versengő ideák közül csak azok maradhattak fenn, amelyek találkoztak a forrást adók érdeklődésével. E végett az egész község, a táj, a környezet értékeit ismerni kellett, és pontosan számba venni. 4. A környezeti tényezők mellett éppen ennyire volt fontos a közpolitikái környezet ismerete és pontos felmérése is. A rivális önkormányzatok és az ellenlábas csoportok ugyanis a helyi ötletet háttérbe szoríthatták, vagy egyszerűen kisajátíthatták. Az együttműködésnek tehát nemcsak a helyi társadalmon belül, de legalább a kistérségi szinten is legitimnek kellett lennie. 5. Ha ezen érdekkörök helyben és a szűkebb környezetben kiegyensúlyozottak és kellően kooperatívak voltak, lehetett a tágabb érdekközösségeket tovább keresni és építeni. Ha az ötlet a felsőbb politikai szférákba jutott, ott öntörvényű folyamatok hatása alá került, és szerencsés esetben támogatásra talált. 6. A helyi innováció viszont csak akkor válhatott helyben fogyasztható és megemészthető közjóvá, ha az a helyi társadalom igényével találkozott. A helyi társadalom józan észt követő cselekvéséhez a helyi értékek kellettek, mint: a helyi identitás, a helységgel való azonosulás, a helyi közösség tagjai iránti empátia és szolidaritás, adaptációs képesség a változásokhoz; innovációs hajlam, valamint az újra való fogékonyság; nyitottság. 166
