Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon A fenti két térségi típus közül a nyílt helyi korporációt kialakító térségek tudtak tartós, stabil kooperációt, integrációt létrehozni, tartós, kiegyensúlyozott fejlődést produkálni; és e térségek kedveztek a sikeres helyi társadalmak és önkormányzatok kiformálódásának is. A községek, kistérségek külkapcsolatait ápoló legalkalmasabb személy a mindenkori polgármester volt, mivel ő tudott leginkább függetlenedni a hétköznapi és a hivatali kötöttségektől, valamint a tágabb környezet is hamarosan a polgármesterekkel azonosította az általuk képviselt falut vagy kistérséget. Lényeges distinkció, hogy a korai önkormányzati időkben kialakult személyes kontaktusok rendszerére már egyre kevésbé volt jellemző a rendszerváltás előtti „kijárás" stílusa. Az új kapcsolatépítést egyszerre jellemezte egy pluralista politikaszerkezet és egy személyes kontaktusokra felépült (második kézfogás) másodlagos kapcsolatok hálózata. IV. 3. A sikeres önkormányzatok tipológiája A helyi politika szerkezetét meghatározó tényezők közvetett módon függtek a település történetétől, közvetlenül pedig a helyi társadalom szerkezetétől. A települések helyi történelme és lakóinak származása is hatással volt a helyi politikai viszonyokra. Másképpen integrálódott egy hajdan volt gazdák által lakott és másként szerveződött egy volt uradalmi területen elhelyezkedő falu népessége. A helyi integrációra és kooperációra hatással lehetett a közös sors megélése, emléke, amelyet egy közelmúltbéli vagy régebbi csapás (árvíz, etnikai tisztogatás, „kitelepítés") váltott ki. Különösen a német kisebbségről mondható el, hogy erős szolidaritással és integrációval tudtak reagálni a rendszerváltás előtti katasztrófákra és kihívásokra. A kutatásba bevont települések közül két önkormányzat új településnek számított. Az egyik az első világháború előtti idők kapitalista vállalkozásának eredményeként jött létre a Duna-Tisza közi homokhátakon szőlő- és gyümölcstelepítéssel egy időben, a másik a Hajdúságban a kora ötvenes években kijelölt tanyaközpont volt. Az esettanulmányok között szerepelt egy a honfoglalás óta folyamatosan lakott település is, amelynek lakói a mai napig több száz éves hagyományokat ápolva őrzik családi, rokonsági kapcsolataikat.373 A különböző településekben egy tényező volt közös: a helyi politika a helyi társadalmi viszonyokhoz igazodott. A sikeres települések tipológiájának alapja 373 Az esettanulmányok szerzői: Bódi Ferenc (Homrogd), Bőhm Antal (Csákberény), Csizmadia Tímea (Hejce), Juhász Erika (Tarján), Kovács Dezső-Molnár Melinda (Hollókő), Táll Éva (Pusztamérges), Kégler Ádám-Szőgyi Lenke (Szigetszentmiklós), Vályi Nagy Ágnes (Ebes). Bódi-Bőhm i. m. 2000,180. 158
