Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetőségea a legitimáció forrása, a belső koalíciók morfológiája, a helyi hatalom legitimitásának tartóssága és a helyi döntések racionalitása volt. a) típus: A „megcsinált” települések 1. A vállalatként irányított település A települések egyikében sem magától alakult ki a kívánt egyetértés és kooperáció. A siker felé vezető utat a vállalatként irányított önkormányzatok esetében a célokat a menedzser polgármester vagy annak exkluzív köre jelölte ki. A vezetők módszerei erősen hasonlítottak a vállalati menedzsment vezetési stílusához. Az egyszemélyes települési vezetés legitimációjának az alapja a siker, amelynek lényege: „elfogadott vagyok, mert adok valamit, s mivel ezt elfogadjátok, ezzel elfogadtok engem is". A siker közberuházásokban, fejlesztésekben, munkahely-teremtésben, intézmény-ellátottságban és növekvő népességszámban nyilvánult meg. A technokrata vezetési forma egyértelmű előnye volt, hogy a vezető gyors döntéseket hozott. A helyi döntéshozók munkáját nem fékezték helyi és belső perpatvarok, illetve ha volt is, a polgármesterek könnyedén átléptek azokon. Folyamatosan ellenőrizték a helyi intézmények operatív tevékenységét, mivel helyileg nem voltak elkötelezettek egyik család vagy érdekcsoport irányában sem. A költségvetési alku során nem kellett megfelelniük az esetleges „helyi tradíciókból" eredő kötöttségeknek sem, ezért kiegyensúlyozott elosztást és teherviselést valósíthattak meg a településen élő rétegek, csoportok és a helyben működő intézmények, szolgáltatások között. A polgármester figyelmét nem terelték el helyi alkuk és igazodási kényszerek, mivel a belső informális körök nem zsarolhatták, hiszen legitimációját nem a nagykoalíció fenntartása biztosította, hanem közvetlenül a polgárok elégedettsége adta. A népszerűség a helyi hatalom egyik alapvető forrása volt. A lakossági ellenőrzés/oce to face viszonyok révén és olyan fórumokon valósult meg, mint az évenkénti lakossági meghallgatás, a falugyűlés, illetve ide tartozott a kormányzati ciklusonkénti választás. E típushoz tartozó önkormányzatok gyorsan reagáltak a külső körülményekre, változásokra. A polgármesteri hivatal apparátusát a szakszerűség, és nem helyi elkötelezettségek (sógorság-komaság) alapján alakították ki. A külső partnereknek az önkormányzat megbízható üzleti képet mutatott, sőt közvetlen cél nélkül is törekedett a település jó hírének ápolására, így a médiával (megyei, országos) jó kapcsolatot ápolt. A vállalatként irányított települések hátránya viszont az volt, hogy sikerorientált vezetésük belesodródhat az önmagáért való siker csapdájába, amelynek révén a célkijelölők könnyen elszakadhatnak a helyi társadalom és a szűkebb környezet realitásaitól. Kialakulhatott a siker látszatának fenntartása, amely egy 159
