Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetó'ségea adott időintervallumon belül a kölcsönös nyereség maximalizálása volt. Érdekeiket azonban, a nyílt korporáció eszközeivel, következetesen védték egymás ellenében is. Döntéseikben inkább a racionális elem s kevésbé a gravaminális371 elem dominált. A térség szervezése, építése során a jövőben elérhető közhasznot keresték. 2. Azok, amelyek egy-egy konkrét akción, közműberuházáson túl nem képeztek közösségi színteret, azaz nem hoztak létre összetett kistérségi fejlesztési programot, szervezetet. Ebben a típusban a fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben jelentős szerepet vállaltak azok a nagyközségek, amelyek az 1970-es években társközségek központjai voltak. A szorgalom és törekvés mögött mindig megtalálható volt egy-egy polgármester is, aki a kisebb települések polgármestereit „érdekeik" jobb felismerésére „ösztönözte". A kampányjellegű fejlesztésekben nem érvényesült kellő racionalitás, körültekintés és igazi érdekfelismerés a környezet egészére vonatkozóan. Ugyanis a többségükben kis lélekszámú települések a vonalas infrastruktúra kiépítése során, különösen a gázprogram következtében, túlzott mértékben eladósodtak. Ez a kamatokkal terhelt adósság pedig később a kisfalvak önkormányzatainak az elemi létezését fenyegette (saját intézményeiket - iskola, óvoda, napközi - nem voltak képesek fenntartani). A fejlesztések mögött burkoltan megjelentek a nagy, monopolhelyzetben levő cégek és ágenseik érdekei is. Ma már bizonyítható tény, hogy a támogatott térségek az államilag finanszírozott fejlesztési programok ellenére sem tudták elérni fejlesztési lehetőségeik optimumát. A fejlesztések nem számoltak a népesség és térség jövőbeni gazdasági teherbíró képességével és valós igényeivel, valamint az ökológiai és társadalmi környezet valós belső szükségleteivel.372 Az eredményességre nem jól hatott továbbá, hogy a döntések mögöttes céljait alapvetően nem a nyílt politikai célok motiválták. A rejtett szándékok mögött pedig meghúzódhattak a gazdasági és politikai összefonódások és a korrupció. 371 „Gravamina et postulata", azaz „sérelmek és igények"; a magyar politikai hagyományok egyik meghatározó eleme Wesselényi Miklós szerint. Forrás Wesselényi Miklós: Balítéletekről. Nyomtattatott Bukarestben, 1833, 323. 372 Például a vízhálózatba hirtelen kapcsolódó községek szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása akkor nem volt megoldva. Mivel a nagypolitika preferenciái megváltoztak, és a vezetékesgáz-fejlesztéssel több évre előre determinálták költségvetésük kiadási oldalait a hitelek és azok kamatainak törlesztésével. A hazai gázvezeték kiépítésének '90-es évekbeli történetét abból a szempontból is érdemes lett volna feldolgozni, hogy miként tudta a gázipari lobbi akaratát átvinni a kormányzaton és céljait úgy érvényesíteni, hogy az terület- és településfejlesztésnek tűnjön. 157
