Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége
IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker márhetó'ségea ról. Az általunk kutatott falvakban a formalizált egyeztetés, valamint a társadalmi szervezetekre építő tervezőmunka nem volt mindig jellemző. A lakossági kontrollt a választások, a helyi, spontán megnyilatkozások és a helyi elitek nyomásgyakorlása jelentette. Ez utóbbi jelentős mértékben megszabhatta a helyi politika mozgásterét. A vidéki térségekben, a helyi ügyekben másfélszer volt nagyobb a választási aktivitás, mint az urbanizált térségekben.370 A helyi társadalmi szervezetek, amennyiben „jelen is voltak", többnyire a helyi vezetés, a mintaadó csoportok hobbikörei voltak csupán, és nem politikai tömörülések. Ennek oka nagyon egyszerű volt. Mivel a helyi értelmiségnek alkalmazottként egy pályán kellett játszania a helyi vezetéssel, nem tudott függetlenedni attól. Az úgynevezett szabad értelmiség aktív jelenléte nem jellemezte a vidéket, ha - mint városból kitelepült réteg - jelen volt is, inkább elzárkózott, s nem avatkozott be a helyi politikába. A helyi ügyek felett inkább elnézett, és csak akkor lépett fel, ha például üdülőtulajdonosként érdekkonfliktusba került az önkormányzattal. A település fejlesztés és működtetés céljainak meghatározása sok esetben a szűkén értelmezett önkormányzatra és a helyi mintaadó csoportokra hárult. Ezt a klubszerű formációt, a helyi politikai vezetést (pártok híján) a képviselőtestület, a helyi intézmények vezetői és az őket támogató alkalmazott értelmiségiek, s amennyiben voltak, a helyi vállalkozók, illetve földbirtokosok alkották. Együttműködésük szükséges, de nem elégséges feltétele volt a helyi társadalom sikerének. Miután a fenti szerepeket gyakorta olyan személyiségek töltötték be, akik egy időben több funkciót viseltek, egy falu boldogulását gyakran öt-hat ember egymáshoz fűződő kapcsolata határozta meg. Visszakanyarodva az egyes számú feltételhez, látható, hogy ebben az igen szűk játéktérben, a helyi döntések halmazában a polgármestereknek óriási volt a felelősségük és a szerepük. Ilyen közeli viszonyokban a polgármester személyisége alapvetően meghatározhatta egy település sorsát. Harmadik számú feltétel: széles külkapcsolatok, kistérségi legitimáció, presztízs, Budapest-függó'ség - esetleges országos reputáció Egy település jövőjét messzemenően meghatározta, milyen az ismertsége, reputációja a különböző minisztériumokban, országos szövetségekben, szakmai fórumokon s minden más helyen, ahol a községet érintő döntések születtek. A fej370 Bódi Ferenc-Bódi Mátyás: Hol vannak a választók? In: Helyi szociális ellátórendszer Magyarországon. Szerk. Bódi Ferenc-Fábián Gergely. Debrecen, 2011, Debreceni Egyetemi Kiadó, 51-70. 155
