Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)

IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége

IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetőségea

Fölvetődött a kérdés: mi tekinthető sikernek egy település egésze, helyi társadalma számára? Lehet-e belső tényezők, esetleg külső, egységes normák alapján meghatározni és mérhetővé tenni a sikert, s ennek alapján valamiféle sorrendbe állítani településeinket? Első közelítésben hivatkozhattunk arra az általános vélekedésre, miszerint abban a közösségben, társadalomban jó élni, amelynek a polgárai jómódúak, igyekvőek és sikeresek. Tehát sikeres volt az a település, amelyben egyéni sikerek sokasága, látványos gyarapodása ment végbe, ennek következtében átlag felettiek lehettek a jövedelmek. Nőtt a fogyasztás, mindebből az állam és a helyi önkormányzat jelentős adókat realizált, aminek következtében a közszféra, a helyi szociális ellátórendszer is fejlődhetett. Ahol ez így volt, ott az elégedett polgárok az elért eredmények, jogok védelmére megteremtették civil szervezeteiket, képesek voltak kialakítani a helyi társadalomban a többrétű és sokoldalú érdekpolitizálást, közpolitikát.

A puszta demográfiai mutatók nem minden estben segítettek megtalálni a sikeres településeket, mivel statisztikai mutatók mögött nem minden esetben volt kitapintható fenntartható fejlődés (idődimenzió). Mivel ezeken a településeken a népesség esetleges gyarapodása beköltözésből származott, s nem mutatott természetes vitalitást.364 Az sem volt tudható, hogy a most gyorsabban fejlesztett, ezáltal sikeresnek ítélt települések jobb urbanitási indexei mit mérnek, és mit takarnak el? Talán azt az ökológiai csapdát (térdimenzió), amelyet a fejlődés kulisszái eltakarták: a tájba és környezetbe nem illeszkedő beruházásokat és munkahelyteremtés címén megvalósuló építkezéseket.365

Fentről nézve, a nagypolitika irányából, a siker az lehetett, ha az önkormányzat minél többet teljesített törvényben megfogalmazott feladataiból, ha nem ment csődbe, nem adósodott el, miközben széles körű kötelezettségeihez egyre kisebb arányban kapott állami támogatást a központi költségvetésből. Alulról nézve, a helyi politika síkján maradva, a siker az volt, ha a helyi társadalomnak megvolt a boldogulás alapvető lehetősége. Jól és olcsón (helyben megfizethetően) működtek, elérhetők voltak a szociális szolgáltatások, funkcionáltak a szolidaritás helyi intézményei, a környezet tiszta és egészséges maradt, a helyi érdekek pedig helyi védettséget élveztek. A helyi politikát irányítókat pedig a választók újra és újra megválasztották.

364 Bódi Ferenc: Szociális ellátó rendszerek és a humán erőforrások keretei falun. In: A falu- és vidékfejlesztés stratégiai kérdései. Szerk. Kovács Ferenc. Budapest, 1999, MTA Agrártudományi Osztálya, 83-100.

365 Bulla Miklós: Környezetvédelmi kulcsproblémák. In: Magyarország településkörnyezete. Szerk. Enyedi György. Budapest, 2000, MTA Magyarország az ezredfordulón, 187-235.

151