Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)

IV. Sikeres helyi önkormányzatok - a helyi siker mérhetősége

A helyi önkormányzatok születése Magyarországon A rendszerváltó Magyarországon a foglalkoztatási válság kezelését (is) évekig az önkormányzatoktól várták.366 Ezért az önkormányzatok a sikert gyakran mun­kahely-teremtési erőfeszítéseik eredményességével azonosították, amit vállalko­zóbarát helyi gazdaságpolitikával reméltek elérni. A közberuházások és vállalko­zások ugyanakkor mindig kemény érdekek szerint történtek, gyakorta váltva ki konfliktusokat, helyi perpatvarokat. A nézeteltérések kezeléséhez demokratikus, jó kooperációs készségű és becsületes helyi vezetők kellettek mind a testületek­ben, mind a közszférában.367 A megválasztott testület és a polgármesteri hivatal belső ügyeiben is, a helyi politika és a nagypolitika közötti ügyekben is a polgármester volt az összekötő kapocs. Az önkormányzat, a helyi politika és a helyi társadalom sikerének meg­ítélése szempontjából a polgármester kulcsfigura, akinek gyakran kellett egyen­súlyoznia a politikai, közéleti elvárások és a jogi lehetőségek között. A sikert azonban többen az ismételt politikai győzelemmel azonosították. E vélekedés hátterében az a meggyőződés állt, hogy a politikusoknak rejtett po­litikai céljaik is vannak; ezért ha megválasztották őket, arra kellett törekedniük, hogy támogatóik köréből minél több személyt és csoportot tudjanak jutalom­ban részesíteni, döntési helyzetbe hozni, hivatalba emelni. A politikai győzelmet aratott fél az így megszerzett és kiosztható pozíciókat zsákmánynak tekintette, azaz célnak és nem eszköznek, amellyel a megválasztása előtt hirdetett nyílt po­litikai céljait szolgálni tudta. Ez az önmagáért való hatalomgyakorlás rövidebb­­hosszabb ideig hatékonynak bizonyulhatott, mert olyan társadalomban valósult meg, ahol az egyének a politikai pozícióikban jobban jártak, mint eredeti hivatá­sukban, szakmájukban vagy vállalkozásukban. A fentiek figyelembevételével a kutatás megindulása előtt a következő siker­formulákat (vezetői tipológiát) állítottuk fel: 1. „Felvilágosult abszolutista." A helyi elit olyan környezetet teremtett ma­gának és vállalkozásának, ez által településének, amelyben az olsoni kol­lektív cselekvéselmélet modellje érvényesült.368 E szerint: a nagyok a ki­csiknek is megteremtik azt a közjószágot, amelyet a nagyok szükségleteik érdekében előállítanak, amelyből a kicsik is részeltetnek annak ellenére, hogy a kicsiknek nem kellett áldozatot vállalniuk a közjószág előállításá-366 Bódii. m. 1992,76. 367 Ez utóbbi igényt maguk a helyi vezetők fogalmazták meg két hullámban végzett városi vezetők körében lefolytatott vizsgálatink során 1992-ben és 1996-ban. A nemzetközi összehasonlító fel­mérés részletes eredményeit lásd Böhm Antal: National Report on Hungary. In: Democracy and Local Governance. Ten empirical studies. Matsunaga Institute for Peace. Szerk. Jacob, Betty M.-Ost­­rowski, Krzysztof-Teune, Henry. Honolulu, 1993, Universty Hawai'i, 73-90. 368 Olson, Mancur: Power and Prosperity: Outgrowing Communist and Capitalist Dictatorship. New York, 2000, Basic Books. 152

Next

/
Thumbnails
Contents