Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
! A helyi önkormányzatok születése Magyarországon ség kulcspozíciójú koordinátoraivá és hatalmi centrumává, ezek kulcsszereplője a köztársasági megbízott lett volna. Kísérlet az önkormányzati középszint létrehozására A változtatás azonban más irányban történt. A 1994-es parlamenti választás eredményeként a megyétől kevésbé idegenkedő politikai kurzus jutott hatalomra. Az új kormány - kormánybiztos vezetésével - hozzáfogott a köz- és államigazgatás új reformjához, amelynek első állomásaként módosították az önkormányzati törvényt. A törvény módosításának alapvető politikai szándéka a középszint megerősítése volt, azaz a megyei önkormányzatokra vonatkozó szabályozás megváltoztatása.279 A nagy lendülettel megindult területi államigazgatási reform azonban megtorpant, elsősorban az ágazati minisztériumok ellenállása miatt. A reform meghirdetése után, 1997-ben csak egy dekoncentrált szerv, a fogyasztóvédelmi felügyelőség integrálódott a közigazgatási hivatalba. Eredménye viszont az lett, hogy az egy minisztérium alá tartozó dekoncentrált szervek többsége egy szervezetben kapcsolódott össze, s ezzel az ágazati dekoncentrált szervezeti típusok száma 38-ról 19-re csökkent.280 A területi szintű önkormányzat megerősítésének volt tekinthető a megyei közgyűlés közvetlen megválaszthatósága. A különös megyei választási rendszer érdekes következménye, hogy a politikai pártok listáinak élén többnyire a megyeszékhelyen élő pártelit jutott be a testületbe, miközben a jogi szabályozás értelmében a megyeszékhelynek továbbra sem volt képviselete a megyei közgyűlésekben.281 Ebből eredően a közgyűlésekben nem az egyes térségek, hanem a pártok szerint folyt a képviseleti munka, a képviselők területi kötődése pedig teljesen esetlegessé vált. A megyei közgyűlésben a pártok megerősödése mellett fel kell hívni a figyelmet a civil szerveződésekre is, amelyek kvázi térségi szerveződésű választási 279 Pálné Kovács Ilona: Régiók az ezredfordulón? A terhes örökség és a jövő modernizációs kihívásai. Tér és Társadalom, 1999/3, 59-77. 280 Pálné Kovács Ilona: Térszervezési stratégiák Magyarországon. In: Területfejlesztés és közigazgatásszervezés . Megye, régió, kistérség. Szerk. Horváth Gyula-Pálné Kovács Ilona. Budapest, 2000, Magyar Tudományos Akadémia, 29-56. 281 Finta István-Kákai László-Pálné Kovács Ilona: Pártelvű választások szorítójában a megyei önkormányzatok. In: Önkormányzati választások, 1994. Szerk. Böhm Antal-Szoboszlai György. Budapest, 1996, MTA Politikai Tudományok Intézete, 173-194. 114
