Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... pártokként282 viszonylag tekintélyes képviselethez jutottak már 1994-ben is.283 Összességében a megyei közgyűlések legitimációja növekedett, de ez a megyei szintű integráció erősödését, a települési önkormányzatokkal való kapcsolatrendszer helyreállítását, a valódi politikai, önkormányzati középszint kiépülését nem vonta maga után. Miután a területfejlesztési törvény284 rögzítette a megyei területfejlesztési tanácsok összetételét, eldőlt, hogy a megyei önkormányzatok nem szereztek vezető pozíciót a területfejlesztésben. Azaz a közvetlenül megválasztott megyei közgyűlésnek nem lett befolyása a megyei szinten elosztható települési és területfejlesztési forrásokra. Lényegében a közgyűlés nem kapott hatalmat és befolyást arra a forrásra, amely meghatározhatta a településeken kialakuló helyi politika sorsát. Hiszen a településfejlesztési források lehívása erősíthette a mindenkori helyi hatalom legitimitását. A gyenge megye tovább fennmarad. A nagypolitikának nem volt érdeke egy erős köztes szintet teremtenie a nagy és helyi politika közé. Ugyanakkor az alulról szerveződő kistérségeknek nem volt erejük egy sajátos középszint megszilárdításra, mivel a helyi szereplők magas száma és a számos helyi érdek ezt nem tette lehetővé. A fragmentált önkormányzati rendszerben nem volt olyan térképző erő, amely a helyi és a nagypolitika között valami középszintet megteremtett volna. A kistérségek szerveződése a két választási ciklus alatt attól függően alakult, hogy az önkormányzatok milyen szervezeti és kooperációs formában tudtak hatékonyabban fejlesztési forrásokhoz jutni,285 saját érdekeiket érvényesíteni, illetve a kormányzat elvárásainak megfelelni.286 Az 1994. évben módosított önkormányzati törvény az önkormányzatok társulásának ösztönzésére törekedett, amit azt követő évek költségvetési törvényeiben, a társulásban ellátott feladatok magasabb szintű, normatív támogatásával is szorgalmazott. Továbbá lehetőséget kínált a térségfejlesztésre társult önkormányzatok többletforrás megszerzésére is. E folyamat csúcspontját 1996-ban, a területfejlesztési törvény a kistérségi területfejlesztési társulások intézményének 282 Kákái László: Pártok és civil szervezetek Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig. In: A helyi hatalom és az önkormányzati választások Magyarországon, 1990-2002. Szerk. Bőhm Antal. Budapest, 2005, MTAPTI, 66-119. 283 Önkormányzati választások, 1994. Szerk. Bőhm Antal-Szoboszlai György. Budapest, 1996, MTA PTI, 1007. 284 -| ggg £Vj XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. 285 Szörényiné Kukorelli Irén: Fejlesztési koncepciók a kistérségek számára. Tér és Társadalom, 1997/3, 93-100. 286 G. Fekete Éva: A kistérségi tervezés néhány sajátossága. Tér és Társadalom, 1997/3,101-105. G. Fekete Éva: A kistérségi fejlesztő szervezetek lehetséges helye a területi tervezés rendszerében. Comitatus, 1996/7-8, 75-79. 115
