Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... E korszakban épülnek fel a szocialista városok (Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Oroszlány, Várpalota, Tiszapalkonya, Leninváros stb.). A területfejlesztést dominánsan az iparfejlesztés uralta, és ennek járulékos beruházásaként épültek a városok. A területpolitika szempontjai nem a helyi igényekhez alkalmazkodtak, hanem a központ gazdaságpolitikáját tükrözték. A megindult regionális tervezés két lehetőséget vetett fel. Az egyik nagy régióbeosztással számolt,257 a másik elképzelés szerint a nagy régiókat tovább kell tagolni alrégiókra, amelyek kisebb regionális szerepkört betöltő települések vonzáskörzeteit jelentették.258 A tervezési munkálatok vitáiból azonban kiderül, hogy a kialakítandó régióbeosztás és az ehhez kapcsolódó központok kijelölése a későbbi fontosabb beruházások telepítésének meghatározását is jelentette. A kiemelt városok a népgazdaságfejlesztési tervekben később prioritást kaptak. A területi egységek rendszerének tervezése kizárólag a beruházások telepítésének biztosítása érdekében történt. E módszer kizárólag a koncentrált beruházások telepítésének szükségleteit szolgálta, tekintettel volt az ország gazdaságának területi aránytalanságaira, de nem érintette az államigazgatás és az önkormányzat területi rendszerének módosítását.259 Lényegében az ország területrendezéséből a regionális, illetve országos kerületi szint igazgatási és politikai szempontból kimaradt. A hatalom rendeleti úton, felülről vezérelve igyekezett kialakítani az új térstruktúrát. Az egyetemeken és kutatóintézetekben valós munka folyt, és tudományos szempontok alapján értékelhető viták is kibontakoztak, de a végleges döntést egy hatalmi monopóliumban levő párt vezetése a saját ideológiai igényeinek, a tervgazdálkodás és a központosított államigazgatás elveinek alávetve hozta meg. A megye továbbra is megmaradt az igazgatás és területszervezés alapintézményének. A megye bebetonozását már az 1949. évi alkotmány elvégezte azzal, hogy kimondta: „a Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra és községekre tagolódik".260 Az 1971-es tanácstörvény életbe léptetéséig az elnöki tanács hatáskörébe tartozott a megye, a járás, a város, a városi kerület, valamint a község határai megváltoztatásának joga. 1970 őszén az 1960. évi 3024 helyett már csak 1249 önálló és 626 közös községi tanács működött. A harmadik tanácstörvény a községi szint szerepét ugyan növelte, de ezzel együtt a közös tanácsú kisközségek számát is gyarapította, azaz 257 Az Országos Tervhivatal (OTH) 7, az Építésügyi Minisztérium 9, a Közgazdaságtudományi Egyetem 10 régióval számolt. 258 Perczel Károly: A regionális tervezés eddigi munkáiról és tapasztalatairól. Településtudományi Közlemények, 1961/13, 52. 259 Magyarország településhálózat fejlesztési tanulmányterve, 1-2. kötet. Budapest, 1963. 260 1949. évi XX. tv. 29. § 105
