Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon etatista rendszer, benne a korábbi megyerendszer struktúrájának fenntartása és megszilárdítása. A tanácsi rendszer területrendezési víziói A 1949-es szovjet típusú új alkotmányt követően a Minisztertanács rendeleti úton kijelölte az új megyék határát és területét.252 A Minisztertanács rendeletében az aránytalanul kis területű megyéket összevonta (Abaúj, Zemplén stb.), illetve nagyobb megyékbe olvasztotta, a nagy kiterjedésű Pest megyét kettéosztotta, s ezzel a korábbi 25 vármegye helyén 19 megyét hozott létre, amelyek kisebb módosulásokkal ma is léteznek. A rendelet alapvető elve a tervgazdálkodás céljainak szolgálata volt, ennek megfelelően új megyeközpontokat jelölt ki, az ipari gócpontokat részesítve előnyben a korábbi polgári és rendi jellegű városok helyett (Balassagyarmat helyett Salgótarján, Esztergom helyett Tatabánya). A járások számát csökkentették, székhelyeit közlekedési, gazdasági okok miatt, de több esetben a kurrens politikai szempontok szerint áthelyezték (Esztergom megyeközponti szerepét átruházták Tatabányára, később járásközponti státusát is elveszítette, amelyet Dorog kapott meg). Az első tanácstörvény253 a járás alá rendelt minden várost, majd kis idő múlva az összes megyeközpont és egy-két kiemelt város közvetlenül a megyei tanács irányítása alá került.254 A járások azonban nem tudtak megbirkózni a városnak a vidéktől eltérő igényeivel, ezért a második tanácstörvény valamennyi várost kiemelte a járás joghatósága alól.255 Regionális elképzelések is felszínre kerültek, persze ekkor már új érvek sorakoztak fel a regionalizáció mellett. A régiótervek kidolgozása során a városok, mint térszervező tényezők is előtérbe kerültek, de Erdeinek a harmincas években megfogalmazott koncepciójával ellentétben a városfejlesztés célja nem a vidék kiszolgálása volt, hanem a város „ellátási övezetének" kialakítása oly módon, hogy a térség szolgálhatja a város fejlődését. Az „osztályon felüli települések" vagy az „első osztályú település" megtalálása és ezzel ellentétben az „építési tilalom" alá eső települések kijelölése a tervezőasztalok mellett történt anélkül, hogy bárki is megkérdezte volna az ott élőket, arról, hogy ők ott hogyan akarnak élni.256 252 4343/1949. (XII. 14.) M.T. sz. rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában. 253 1950. évi I. törvény 254 196/1950. (VII. 25.) M.T. sz. rendelete 255 1954. évi X. törvény 256 630/1949. (I. 22.) Korm. sz. r.; 1300/1949. (11.12.) Korm.sz.r.; 2001/1965. (I.6.) Korm. hat.
