Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... A területrendezés kérdése továbbra is napirenden maradt. A közigazgatás reformját a harmincas évek végén műszaki problémaként közelítő Kaffka Péter is megállapította, hogy a „megyebeosztás groteszk maradványa egy régi, nagyvonalú, de eltorzult rendszernek", és ez a trianoni területen még értelmetlenebbé és gazdaságtalanabbá vált, mint amilyen volt a régi Magyarországon.245 A technicista szemléletű Kaffka javaslata előirányozta a közigazgatás teljes államosítását, az önkormányzati és közigazgatási hatáskörök szétválasztását. Megállapította, hogy a vármegye szervezete alkalmatlan a közigazgatás hatékony továbbvitelére. Kifejtette továbbá: a vármegye határai alapos korrekcióra szorulnak; figyelemmel a megváltozott közlekedési körülményekre, felvázolt egy új, háromszintű igazgatási struktúrát. Beépítette tervébe Hantos kritikájának elmeit, összevonta a különböző igazgatási funkciókat, és azokat szétosztotta a községek (városok), az új vármegyék és az ország öt kerülete között. A megújult területrendezési polémiához a földrajztudomány szempontjait hangsúlyozva Princz Gyula is hozzászólt, aki a közlekedési tényező mellé beemelte a morfológiai, demográfiai, művelődési és gazdasági tényezőket is.246 Az elemző összefüggést látott az elavult politikai térszerkezet és a városok gyenge fejlődése között. Ezért feltérképezte a már meglevő városmagokat, és javasolta, hogy e központok köré kellene szervezni a vidéket. A város és falu közötti szembenállást természetellenesnek ítélte, mivel azoknak egységet kell képezniük, mint a sejtnek a sejtmaggal szervesen együtt kell élnie. Megállapította, hogy az 162 új járás székhelyét a közlekedési csomópontokra érdemes telepíteni. A megyéket 14 körzetbe sorolta be. A nagymegye beosztás fölé országos kerületeket rendelt úgy, hogy a központjaik legyenek a fővárostól távol, a hozzá tartozó településekhez viszont közel. Végezetül javasolta, hogy az országos kerületi központok legyenek városiasodásra alkalmas helyen. Kaffka és Princz kutatásai jól összefoglalták a korábbi évtizedek reformtörekvéseit, előnyösen ötvözték a különböző tudományágak addigi megállapításait (igazgatásszervezés, földrajz, alkotmányjog), de nélkülözték a szociológiai közelítést, amelyre Weis és Szekfű gondolatai kapcsán utaltunk. Kaffka és Princz gondolatait természetesen nem technicizmusukból eredő hiányosságok, hanem radikalizmusuk miatt nem vették figyelembe a politikai döntéshozók. A korszak végén Erdei Ferenc jóvoltából újból előtörtek a szociológiai érvek, a területrendezés társadalomelemző aspektussal bővült.247 Erdei országrendező tervében a város és a falvak helyes szervezeti összehangolását akarta megoldani. Erdei szándéka az volt, hogy város és vidéke a gazdasági és társadalmi viszo-245 Kaffka Péter: Országrendezés. Magyar Szemle, 1932/15,164. 246 Princz Gyula: A földrajz az államigazgatás szolgálatában. Földrajzi Közlemények, 1933, 69-81. 247 Erdei i.m. 1939, 246. 101
