Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán bálták távol tartani a hazatéréstől és az újratemetésen való részvételtől. Krassó személyisége és világképe szintén teljes mértékben összeegyeztethetetlen volt a kommunisták által sugallt nemzeti megbékélés gondolatával - őt végül hoszszú nyomásgyakorlás és egy kompromisszum árán sikerült eltanácsolni egy temetésen kívüli „külön rendezvény” megszervezésétől.184 Néhány nappal a temetés előtt az állambiztonság elégedetten állapíthatta meg, hogy „az újratemetés után kaptak elutasító választ. Pongrátzot az október 23-ai ünnep előkészítésére alakult, ellenzéki pártokból és mozgalmakból álló Október 23. Bizottság akarta felkérni szónoknak. A távolmaradását ezzel indokolta: „Ami engem illet, én sohasem kértem és sohasem fogok kérni vízumot. Nem akarok »ugyanolyan feltételekkel utazni Magyarországra október 23-a alkalmából« és más alkalomból sem, »mint bármely más amerikai állampolgár«. Én nem Magyarországra, hanem haza akarok menni!!! Amikor mint diák vagy agronómus vidéken tanultam vagy dolgoztam, sohasem kértem engedélyt édesapámtól, hogy hazamehetek-e, mert akármikor »toppantam a kis szobába«, mindig szeretettel fogadtak. Tehát csakis ilyen »feltételekkel« megyek »haza«l\\ Talán most már elérkezett az ideje, hogy nemcsak én, hanem minden »száműzetésbe kényszerült« magyar vízum és engedélykérés nélkül mehessen »haza«. Ne a havasibélák [a Pongrátz esetéről a tényekkel ellentétes módon nyilatkozó külügyminiszter-helyettes - N. Z.] döntsenek egy ilyen fontos kérdésben, hanem a honatyák! Remélem, lesz egy olyan bátor képviselő, aki ezt a kérdést felteszi szavazásra a magyar parlamentben! És azt is remélem, hogy nem lesz elutasító a válasz!!! Tudom, hogy előbb-utóbb »annak rendje és módja szerint« »haza«megyek. Mit számít egynéhány nap vagy hónap a 33 éves keserves száműzetés után? Az viszont igaz, hogy ez a legnehezebb!!! De kivárom.” Pongrátz Gergely nem kapott vízumot. Kapu, 1989. december [43-44], 44. 184 Krassó nem volt hajlandó aláírni a Szabad Európa Rádió vezetősége által elé tett nyilatkozatot, amelyben azt vállalta volna, hogy otthoni tartózkodása alatt semmilyen közéleti szerepet nem vállal. így végül nem tudósította a müncheni rádiót. Az állambiztonság természetesen a SZER befolyásolására is törekedett - és a kísérleteket siker koronázta. „A rádió vezetése azt vallja, hogy az esemény a nemzeti megbékélés és az újrakezdés mérföldköve kell legyen, nem szabad, hogy a leszámolás, a felelősségre vonás uralkodjon el, nem szabad, hogy győzelmi menetté váljon a megemlékezés.” Krassó „leszerelésében” a legfontosabb szerepet Mark Palmer játszotta. Az amerikai nagykövet az Egyesült Államokban élő emigránsokhoz azt az üzenetet közvetítette, hogy csak „csendes megfigyelői legyenek” az eseményeknek. A BM információi szerint „Krassót június 15-én magához kérette [...] és kemény hangon felszólította a külön rendezvény lemondására. Erre vonakodva bár, de ígéretet tett, feltételül szabva, hogy szereplési lehetőséget kapjon az MTV június 16-i műsorában”. (Borbándi i. m. 2004, 390; Emlékeztető a Nagy Imre és társai temetésének előkészítésére alakult ÁB operatív bizottság 1989. június 5-i üléséről [1989. 06. 06.]; Emlékezető a Nagy Imre és társai temetésének előkészítésére alakult ÁB operatív bizottság 1989. június 12-i üléséről; Jelentés [1989. június], Kenedi i. m. 1996, 322, 347, 364.) 54
