Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán Németh László által ’56-ban »emelkedő nemzetnek« nevezett magyarság az ’56-os forradalom alatti szabadságszerető és demokratikus magatartásáért”. E megbecsülésre építeni az összmagyarság érdeke, ezért „sürgősen szükségesnek tartjuk az új kormányzat részéről az 1956-os magyar forradalom történelmi igazságának teljes rehabilitálását, és azokét is, akiket a forradalom előtti és utáni években jogaik, szabadságuk, életük elvesztésével sújtott a rendszer”.127 Utóbbi a jelenkori változások előzményeként azonosította ’56-ot, amikor „a nemzet megrekedt energiája az egész akkori világ számára kényelmetlen időben kitört és elveszett. Újabb 32 évnek kellett eltelnie, mire 1988-ra a szocialista inkvizíció ereje kimerült, a reformáció kikezdte dogmáit, s a századok óta vesztes magyar nemzet is jó eséllyel léphet az új korszakba.”128 A találkozások megrendítő - Grósz számára alighanem inkább közjátéknak tekinthető - eseménysorozata szintén ’56-hoz kötődött. Torontóban a Nagy Imre-pertől elkülönített eljárásban halálra ítélt és kivégzett Szilágyi József129 lánya felolvasta a magyar miniszterelnökhöz címzett levelét, amelyben emlékeztetett arra, hogy még 1985-ben is azzal utasították vissza kérelmüket, hogy a sír helye ismeretlen. „A mi véleményünk szerint ez a válasz épp úgy nem felel meg a valóságnak, mint annak idején az a közlemény, amelyik apám kivégzésének dátumát hamisan adta meg. Úgy érezzük: családunk számára elérkezett az ideje annak, hogy alapvető emberi jogunkat gyakorolhassuk és erősen reméljük, hogy Ön, mint Magyarország új miniszterelnöke, hatékonyan segíteni fog ebben bennünket.”130 Az amerikai magyarság vezetői által hangsúlyozottak persze nemcsak a saját, de hellyel-közzel az egész emigráció véleményét tükrözték. Októberben ugyanígy alakult Grósz ausztriai látogatása, ahol a helyi magyarok előtt a főtitkár ismét a halottak kegyeleti jogáról beszélt, amelynek biztosítása ügyében a magyar állam már „megengedheti 127 Nagy Károly: Üzenet, interpelláció Grósz Károlynak. Nyugati Magyarság, 1988. szeptember-október, 11. 128 Püski Sándor: „Ajándékot szeretnék hazavinni”. Felszólalás Grósz Károly és az amerikai magyarok találkozóján, 1988. július 24-én New Yorkban. Nyugati Magyarság, 1988. november-december, 4. 129 Szilágyi József (1917-1958): Jogász, politikus. 1956. október 27-e és november 4-e között Nagy Imre személyi titkáraként tevékenykedett. Fogsága alatt minden együttműködést megtagadott a kihallgatókkal, ezért ügyét a Nagy Imre-pertöl elkülönítve tárgyalták. 1958. április 16-án halálra ítélték, április 24-én kivégezték. 130 Szilágyi J. i. m. 1988, 11. 40
