Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
Van-e kiút a zsákutcából? mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban a korábban is nyomott jövedelmi helyzet a nyolcvanas évtized második felében folyamatosan romlott. Példaként hozta, hogy az 1988. évi nyereségtömeg összege folyó áron még eléri ugyan az 1980-as évét, de reálértéke annak már csak a felét teszi ki. Általános a tőkeszegénység, elavult a technika. A szemléletet jól jellemzi, hogy Iványi felszólalásában a válságjeleket nem tagadja, de azzal a megfogalmazással, miszerint a lendület megtört, mindezt csak átmenetinek tekintette. A megoldás középpontjában a felszólalás értelmében továbbra is a nagyüzem állott, ennek korszerűsítésével persze. Az előadó javasolta, a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munkaprogram elkészítésére, amely a KB állásfoglalása alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának része, önálló fejezete is lehetne, és a magyar agrárágazat nemzeti programját képezhetné. Ezt követően több hozzászólás is kitért a élelmiszeripar jelentős eredményeiről, amelyeket nemcsak a falvak lakói értékelnek, hanem a külföld is. Hütter Csaba62 mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kiemelte, hogy agrártermelés színvonala döntően hat a falvak létére, a mezőgazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. Szabó István,63 а ТОТ elnöke fontosnak tartotta a földmonopólium megszüntetését. A vitában Burgert Róbert,64 Szabó István, Hámori Csaba65 és 62 Hütter Csaba (1943) agrármérnök. 1989 és 1990 között Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszter. 63 Szabó István (1924-2017) szövetkezeti vezető. 1958-1990 között az MSZMP vezető testületéinek tagja, 38 éven át a nádudvari termelőszövetkezet elnöke, húsz évig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. 64 Burgert Róbert (1924-1999) 1948-tól az előző évben felállított Magyar Országos Szövetkezeti Központban a téeszszervezési és ellenőrzési osztályt, illetve főosztályt, 1949-től pedig a Pécsi Állami Gazdaságok Központja vezetőjeként az állami gazdaságok szervezését irányította Baranya megyében. 1951. márciusban mondvacsinált ürüggyel kizárták az MDP-ből, és a Pécsi Állami Gazdaság segédagronómusává fokozták le. 1954-ben a pártba is visszavették. 1960. májusban a Bábolnai Állami Gazdaság élére állították, és megbízták az év végével megindított központi baromfiprogram irányításával. Kinevezését Fehér Lajos mezőgazdasági КВ-titkárhoz fűződő szoros viszonyának és annak köszönhette, hogy már Pécsett megpróbálkozott az intenzív baromfitenyésztéssel. Burgert a rábízott gazdaságot a szocialista magyar mezőgazdaság élenjáró vállalatává tette. 1966. decemberben beválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába, tagságát a testületben 1989. októberig megőrizte. 65 Hámori Csaba (1948) 1980. februártól 1984. decemberig a Budapest XIX. kerületi (kispesti) pártbizottság első titkáraként tevékenykedett. 1984. december 4-én az MSZMP KB kooptálta soraiba, három nappal később - Fejti György utódaként - a KISZ KB 169
