Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál A párt valamiféle agrárkoncepciója már 1989-ben megjelent, amelynek - ahogy maga a dokumentum is fogalmaz - sok részletkérdése még kidolgozásra várt. Ahogy általánosságban már említettük, a KDNP földkérdésről szóló elképzelései között hangsúlyozottan szerepelt az újrarendezésnél a termelés folytonossága, azaz ennek során nem szenvedhet károsodást sem a közellátás, sem más fontos nemzetgazdasági érdek. Emellett az első helyeken deklarálták, hogy a szervezet általánosságban a magántulajdon alapján áll. A rehabilitáció kérdésében is határozottan állást foglaltak. Tulajdonképpen az érintett rétegek érdekvédelmének is felfogták az erkölcsi és anyagi rehabilitáció végrehajtásának szükségességét.55 Leszögezték, hogy aki az 1945. évi földreform után igazságtalanul vagy erőszaknak engedve vesztette el a földjét vagy más tulajdonát, az anyagilag rehabilitáltassék. Koncepciójuk szerint ez történhet föld, részvények vagy szövetkezeti részjegyek formájában. Ennél többet azonban, hogy ezt milyen módon, milyen földalapokból történjen például, a KDNP 1989-es koncepciója nem mond. Viszont megteremt sajátságos fogalmakat koncepciójának kidolgozása során. Ilyen a „szabad falu” fogalma, mint önálló politikai, kulturális és gazdasági egység, a „népvármegye”, amely összekötő a szabad falu, és az általuk bevezetni kívánt kétkamarás parlament mezőgazdasági szektora között, amelyeknek természetesen fontos szerepeket szántak, amint azt látni fogjuk.56 Ahogy említettük, a KDNP a magántulajdon alapján állott, de a földtulajdonnal kapcsolatban ez nem jelentette azt, hogy számos korlátot ne kívántak volna felállítani ezzel kapcsolatban. „A föld azé legyen, aki megműveli”-szlogen zászlóra tűzésével elvárták, hogy földtulajdon, illetve az általuk bevezetni kívánt örökbérlet kizárólag földhöz kötődő, mezőgazdasági szaktudással bíró, feddhetetlen erkölcsi magatartású magyar állampolgár kezébe kerüljön. Ahogy Ugrin József, a KDNP tagja megfogalmazta: „A magántulajdonnal szemben a föld örökíthető örökbérletét tartjuk a járható útnak. A föld eladásával ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a módosabbak - akár külhonban élők is - felvásárolják a termőföld jelentékeny hányadát, és ezáltal a szegényebb parasztemberek kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, akiknek nem áll módjukban 55 Fenn az ernyő... Figyelő, 33. évf., 49. szám, 1989. 12. 07., 9. 56 Pártok - agrárprogramok: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége agrárkoncepciója. Budapest, 1989. szeptember, Agroinform Kiadó. 166
