Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
Van-e kiút a zsákutcából? a föld megvásárlása. Ezáltal béresek lesznek a saját földjükön,”57 A KDNP azért is tartotta az örökbérlet intézményének bevezetését fontosnak, mert ezzel a egyfajta kiszolgáltatottságtól is megóvni célozták a földműveseket. A magántulajdon annak a veszélyét hordozta magában álláspontjuk szerint, hogy az eladható, elárverezhető. Örökbérlet esetén azonban például a hiteltartozások végrehajtása esetén azok csak így a termésből hajthatók végre.58 Továbbá nem tartották elfogadhatónak, hogy nem magyar állampolgár vagy akár kettős állampolgár földtulajdonhoz jusson. Sőt ez utóbbiak, illetve jogi személyek földbérleti viszonyt se teremthessenek! A KDNP 1989-es agrárkoncepciója a föld tulajdonlása kapcsán ezen felül más korlátokat is fel kívánt állítani. Egyfajta duális tulajdonlási, illetve birtoklási formát ajánlott. Azaz, létezzen egy magántulajdoni forma, amelynek elsődleges célja a család szociális biztonságának megteremtése. Ezzel már önmagában is nyilvánvalóan kijelöltek bizonyos birtokméretet, amelyet családi gazdaságokként foghatunk fel. A konkrétabb meghatározás értelmében minden falun élő magyar állampolgárt legalább 3 hektár belterjes gazdálkodásra fogható termőföld illet meg. A fogalmak definíciójával, jelen esetben a falun élők, azt szűkítő, illetve értelmező kifejtésével a koncepció ebben a formájában adós marad. Illetve utalhatunk az előzőekben már megfogalmazott kritériumokra, miszerint a föld - bármilyen jogcímen is - kizárólag magyar állampolgárságú, mezőgazdasági szaktudással rendelkező, feddhetetlen erkölcsi magatartású egyénekhez kerülhet. A megfogalmazások hétköznapi értelmén túlmenően ezen kategóriák pontos, jogi megfogalmazása mindenképp váratott még magára. A föld magántulajdona mellett a KDNP bizonyos közösségi tulajdonformát tartott a továbbiakban kialakítandónak. Ennek értelmében álláspontjuk szerint a családi birtokok földigényét - amelynek felső határát konkrétan nem adták meg - meghaladó mindennemű földterület kerüljön a magyar állam, illetve az azt szimbolizáló Szent Korona tulajdonába. Ennek hasznosításáról az általuk megalkotott, mint legkisebb önrendelkezésű gazdasági egység, a szabad falu gondoskodik. így ezzel a földterülettel, illetve annak örökbérletével egészíthető ki a családi birtok. Az örökbérlet nagysága tekintetében a felső határt 40-50 hektárban látták jónak megszabni. A családi gazdálkodások mellett szerepet szánt a koncepció a demokratikus alapon 57 Földtörvény-módosítás. Legyen szabad vállalkozások tárgya... Szabad Föld, 45. évf., 21. szám, 1989. 05.23., 4. 58 Minden társadalmi réteg maga választhasson vezetőt! Mit akar a Kereszténydemokrata Néppárt? Magyar Nemzet, 52. évf., 97. szám, 1989. 04. 27., 5. 167
