Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál szempontból hosszú távra meghatározták a vidéken élők sorsát, nem beszélve azokról, akik éppen a kollektivizálás miatt menekültek el falujukból, és lettek városi lakosokká.12 Itt kell megjegyezni, hogy a kollektivizálás három hullámában voltak helyenként igen jelentős eltérések a módszerek és eredmények tekintetében, amelyek mindenképpen említésre méltók, de ennek elemzése a jelen tanulmánynak nem része. Míg az első két téeszesítési hullám brutalitásának volta közismert, addig az 1958—1961-es, harmadik kollektivizálási hullám kapcsán a köztudatban ma is eltérő vélekedés él. „A korábbi kollektivizálási hullámokhoz képest, úgymond, az ekkor végrehajtott téeszesítés során a szóbeli meggyőzésre, a felajánlott pozitívumok és a negatív hozadékok közötti választásra, illetve a józan belátásra helyezték a hangsúlyt. S ha volt is fizikai nyomásgyakorlás, annak mértéke elenyészőnek tekinthető a korábbiakhoz képest. Egy másik nézőpont szerint azonban az ígéretek és fenyegetések, vagyis a mérlegelés tárgyáulfelkínált lehetőségek mellett komoly mértékben fordultak elő fizikai ráhatással járó atrocitások is. Az események emlékezettörténete (naplók, levelek, feljegyzések, visszaemlékezések, interjúk stb.) szintén azt bizonyítja, hogy a belépési nyilatkozatok hitelesítése érdekében a kényszerhatások igen sok változata megjelent, s nem hiányzott a fizikai tettlegesség sem. ”13 A kollektivizálás politikai és társadalmi funkciói összetettek voltak. A kommunista hatalom számára nyilvánvalóan fontos volt, hogy felszámolja a maradék társadalmi és gazdasági autonómiákat. Ezzel a változtatással megerősítették a társadalmi tudatban az 1956 után kialakult vereségérzetet, hiszen éppen azt vették vissza a parasztságtól, amit 1956 októbere biztosított számukra. A „falu megszállását” nyilvánvalóan úgy is lehet értékelni, mint a kádári konszolidáció előkészítő periódusának lezárását. Méreteit, az érintettek körét tekintve a kollektivizálás a 20. század legnagyobb társadalmi megrázkódtatása volt. A téeszesítés utolsó - immár az előzőekhez képest tartósabbnak bizonyuló - hulláma okozta krízishelyzetet jelzi, hogy a Politikai Bizottság már 1960. szeptember 13-ai ülésén foglalkozott az ellátás problémáival.(Előterjesztés a lakosság 12 Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945-1965. Budapest, 2012, Korall Kiadó, 403. 13 Kovács Csaba: Panaszok a kollektivizálás befejező hullámának időszakából: az egyéni és a szövetkezeti gazdálkodás problémáinak sajátosságai In: Múltunk, 2013/3., 209. 152
