Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990 katonai, kisgazda, valamint egyházi perekben is, konkrétan megemlítve a Standard90, a MAORT91, az FM92 és a Magyar Közösség93 elleni pereket.94 Az 1989. október 20-án 276 egyetértő, 4 ellenző és 26 tartózkodó szavazattal95 elfogadott első semmiségi törvény azonban nem vonatkozott minden kárt szenvedettre - csak az 1956 és 1963 között elítéltekre. Annak ellenére sem, hogy a törvény tárgyalásakor megtörtént az igazságtételre várók teljes körű felsorolása. A jövőre vonatkozóan pedig már ekkor elhangzott, hogy nem lesz kártalanítás, csak kárpótlás.96 A kárt szenvedettek közül az 1956 után elítéltek mellett még az internáltakról és a kitelepítettekről készítettek jogszabályokat, melyeket szintén október 20-án fogadtak el. Ezeket a semmisségi törvényhez képest még kevesebb, összesen 3 ellenszavazattal és 12 tartózkodással hagytak jóvá, 289 igen ellenében.97 A 19/1989. és a 20/1989. számú országgyűlési határozatok mentesítették az érintetteket a hátrányos jogkövetkezmények alól, valamint kimondták, hogy az intézkedések politikai célokat szolgáltak, továbbá, azt is, hogy: „Az országgyűlés elhatárolja magát a jogalkalmazás ilyen módszereitől; a magyar társadalom nevében az áldozatokat, a sérelmet szenvedőket megköveti. Elkötelezi magát olyan garanciák megteremtésére, amelyek hasonló gyakorlat elkövetését megakadályozzák.”98 Az első semmisségi törvényben az előbb idézett határozatokkal ellentétben csak a „kegyelettel való emlékezésig” és a „politikai célokból történt elkövetésig” jutottak el. A hiányzó lépést 1990 márciusában a második semmisségi törvény kapcsán tették meg, melyben megkövették az áldozatokat. 93 Magyar Testvéri Közösség: a magyarság érdekeit védő titkos társaság, mely a 20. század elején alakult, politikai hovatartozástól függetlenül voltak tagjai, 1947-ben koncepciós pert indítottak a társaság tagjai ellen, több száz embert tartóztattak le, mindezt a kisgazdapárt felszámolására kívánták felhasználni, a per fővádlottját, Donáth György országgyűlési képviselőt kivégezték, bővebben lásd Szekér Nóra: Titkos társaság, A Magyar Testvéri Közösség története. Budapest, 2017, Jaffa. 94 Országgyűlési Napló, 1989. március 23., 3722. 95 Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5158. 96 „Nyilvánvaló ugyanis, hogy az indokolt mértékű kárpótlás ez idő szerint méltánytalan terhet róna a most élő nemzedékre. Mert ennek terheit végül is a lakosságnak kellene viselnie.” Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5140. 97 Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5158. 98 Országgyűlési irományok, 1985, X. kötet, 275-320. sz. Az országgyűlés határozata a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról, 306. 123
