Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
A szétválás fél éve Marschal Adrienn Idézet a preambulumból: „Mindezekért az országgyűlés megköveti a nemzetet, és fejet hajt a törvénysértések valamennyi áldozata előtt.” Azonban garanciák vállalása a második semmisségi törvény szövegébe sem került bele. Az országgyűlés tagjai teljesen elhatárolták magukat néhány esetben a saját múltjuktól is, kijelentve, hogy „a bűnöket a sztálinista államhatalom követte el”,99 s - a megbékélés érdekében - egyik törvény sem tartalmazta a tettesek felelősségre vonásának feltételeit és lehetőségét. Ugyanakkor előrelépést jelentett, hogy az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának 1990. március 13-ai ülésére meghívták a Recski Szövetség, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, illetve a Magyarországi Németek Szövetségének képviselőit, akik módosító javaslatokat tehettek, melyeket a bizottság és az államtitkár is elfogadott.100 Továbbá a kárpótlási törvény előkészítésébe is bevonták a volt meghurcoltakat képviselő legnagyobb szervezetek a TIB, a Recski Szövetség és a POFOSZ tagjait.101 MSZMP Az MSZMP számára az igazságtétel kérdésköre is hatalmi, politikai kérdés volt, melyből számukra vállalható kompromisszumok megkötésével és leginkább győztesen szerettek volna kikerülni. A rehabilitáció és az igazságtétel tárgyalása során végig lépéselőnyük volt, mivel kivételezett helyzetben voltak az információkhoz való hozzáférés tekintetében. Ezt a pozíciót az ellenzéki szervezetek és a volt elítéltek megfigyelésével igyekeztek mindvégig megtartani, s már előre készülni és felkészülni a változásokra, a szükséges lépések megtételére. Az események előremozdításához szükség volt a hatalmon belüli személyi változásokra, melyek növelték az MSZMP kompromisszumkészségét és a lehetőségek határait. Az első lépés Kádár János102 lemondatása, vagyis pártelnökké történő kinevezése volt 1988. május 22-én, mellyel megnyílt a lehetőség a továbblépés előtt. Egy hónap múlva, június 23-án hozta létre az MSZMP KB a Pozsgay Imre vezette „A társadalom és a gazdaság három 99 Az igazság Canossa-járása, i. m. 102. 100 Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész) 1990. március 13. MTI. 101 Országgyűlés - elfogadott törvényjavaslatok ismertetése (2. rész) 1990. március 14. MTI. 102 Kádár János (1912-1989): Kommunista politikus, belügyminiszter, 1956-1988 között az MSZMP s ezzel az ország vezetője, az 1956-os megtorlások irányítója. 124
