Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
A szétválás fél éve Marschal Adrienn Az igazságtétel jogi része is a parlament hatáskörébe tartozott, hiszen minősíteni kellett az 1956-ot követően született bírósági ítéletek törvényességét. Ezt a kérdést is az újratemetéshez hasonlóan kezelték, így Nagy Imréék esetében itt is eltért az eljárás a többi elítéltéhez képest. A Nagy Imre-perben elítéltek esetében törvényességi óvást85 nyújtott be a legfőbb ügyész, míg a többieknél erre nem kerülhetett sor - még Mindszenty86 esetében sem.87 Róluk először egy, majd további három semmisségi törvény rendelkezett.88 A törvényességi óvás hatálya alá esők arányairól kezdetben szélesebb körű elképzelések voltak. Kulcsár Kálmán89 igazságügyi miniszter 1989 márciusában még 15-16 per esetében javasolta ezt az eljárást, többek között gazdasági, 85 A törvényességi óvás és a semmisség kimondása között alapvető különbséget jelentett, hogy a törvényességi óvás esetében kimondták, hogy a bíróság határozata törvénysértő volt, míg a semmisség esetében csak azt mondták ki, hogy az egész eljárást meg nem történtnek kell tekinteni. Bővebben lásd Kahler Frigyes: Az igazság Canossa-járása. Lakitelek, 2014, Antológia Kiadó, 48—51. (Továbbiakban: Az igazság Canossa-járása) 86 Mindszenty József (1892-1975): Bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek, a magyar katolikus egyház vezetője, 1948-ban letartóztatták, majd koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre elítélték, az 1956-os forradalom során szabadult ki, ezután 1971-ig az amerikai nagykövetségen tartózkodott, majd külföldre távozhatott. 87 Bővebben lásd Zinner Tibor: Qui prodest? Miért menthette fel a Legfelsőbb Bíróság csak Nagy Imrét és társait, és miért nem Mindszenty Józsefet és társait a rendszerváltás idején? In: Büntetőjogi tanulmányok, X. Magyar Közlöny, Budapest, 2009, 23-40. 88 1989. évi XXXVI. törvény, 1990. évi XVVI. törvény, 1992. évi XI. törvény és a 2000. évi CXXX. törvény. 89 Kulcsár Kálmán (1928-2010): Jogász, szociológus, egyetemi tanár, nagykövet, 1988 és 1990 között igazságügy-miniszter, 1989 és 1990 között a Hazafias Népfront elnöke, később kanadai nagykövet. 90 Standard-per: a Standard Villamossági Rt. vezetői ellen indított koncepciós per kémkedés és szabotázs vádjával, hogy kártérítés nélkül államosíthassák az amerikai tulajdonú vállalatot, 1950-ben a per fővádlottjait, Geiger Imrét és Radó Zoltánt kivégezték. 91 MAORT-per: 1948-ban koncepciós pert indítottak a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. vezetői, így Papp Simon volt igazgató ellen szabotázs vádjával, hogy kártérítés nélkül államosíthassák az amerikai tulajdonú vállalatot, Papp Simont végül életfogytiglani börtönre ítélték, az amerikai vezetőket pedig kiutasították Magyarországról. 92 FM-per: 1948-ban a Földművelésügyi Minisztérium alkalmazottai ellen folytatott koncepciós per, melyben azzal vádolták őket, hogy szabotálták a mezőgazdaság fejlesztését, „parasztvédelmi demagógiát” folytattak, a per fővádlottját, Perneczky Bélát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, bővebben lásd Cseszka Éva: Gazdasági típusú perek, különös tekintettel az FM-perre (1945-1953). Budapest, 2012, Gondolat. 122
