Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)

Horváth Béla

Húsz év után Sz. L. Zs.: A Vígszínházzal szemben, egy polgári lakásban nőtt fel, az ember azt gondolná, hogy amikor politikai pályára lép, urbánus mozgalmat választ, jelesül az SZDSZ-t. Ön mégis az MDF-et választotta. Mi volt ennek az oka? H. B.: Ennek számos összetevője van. Katolikus polgári családba születtem bele, mindkét nagyapám gépészmérnök volt. Atyai nagyapám a tatabányai szénbányák igazgatója volt 1945 előtt, kiváló szakember. A másik nagyapám a MÁV-nál töltött be különböző főtiszti, akkori főtiszti besorolású műszaki mérnöki állásokat. A családunk egy része a Bogyai családból származik, a nemesi címerünk ott van kint a falon. Megőriztem, bekereteztettem. Jelentős birtokokkal rendelkeztünk, földbirtokokkal az Ipoly túlpartján, ami a triano­ni határrendezés során, mint hajózható folyó határfolyót képez a mai napig Magyarország és Szlovákia között. Egy polgári családban nőttem tehát föl, műegyetemi éveim alatt a híres R-klubban, ami a Petőfi híd budai hídfőjénél volt, a vöröstéglás épületben, rendszeresen találkoztam különböző rendezvé­nyeken az MDF későbbi alapítóival. Hallgatóként, olvasóként nagyon sokukat jól ismertem, annak ellenére, hogy műszaki értelmiségi pályára jelentkeztem, az építőmérnöki karra jártam. A korabeli Tiszatájat, az Alföldet, a Forrást rendszeresen olvastam, tehát az MDF alapítói számomra hiteles, ismert szemé­lyiségek voltak. így természetesen adódott, hogy mikor az MDF megalakult, majd alapító nyilatkozatát közzétették a Magyar Nemzetben, és láttam azokat a neveket, akiket már jó 10-15 éve ismertem, müveiket olvastam, hozzájuk csatlakoztam. Sz. L. Zs.: Ebből azonban nem következne az, hogy akkor mindjárt megalakít egy kerületi szervezetet. Ön mégis így tett, hiszen az I. és XII. kerületi szer­vezetet alakította meg. H. B.: Igen, szinte ahogy megjelent a Magyar Nemzetben a felhívás, hogy lehet jelentkezni, azonnal levelet küldtem Lezsák Sándornak Lakitelekre. Na­gyon csodálkoztam, hogy szinte postafordultával megkaptam a tagkönyvemet. A 474-es sorszámú tagkönyvem van, majd lehívtak Lakitelekre a különböző előzetes megbeszélésekre. Eléggé aktív fiatalember voltam. Jó érzékem volt a szervezéshez hisz említettük, a piackutató intézetnél dolgoztam, tehát a PR, marketing szakterületben otthonosan mozogtam. Egyébként a másoddiplomá­mat (a mérnök közgazdász diplomát) nem sokkal előtte a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen éppen szervezésből szereztem. Tehát a szervezés a kisujjamban volt, ha nem tűnik ez túlzásnak. így teljesen önmagámtól elkezdtem szervezni a kerületben az MDF-et. 94

Next

/
Thumbnails
Contents