Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Boros Imre
Boros Imre sanyargatják 100 forint adóért... Abból viszont semmit nem néznek meg, hogy a határon átnyúló, úgynevezett crossborder árazások hogyan mennek, mi közük a piachoz vagy van-e hozzá egyáltalán közük. Nos, ebből áll a cserearányromlás. Ezt ki lehetne elemezni, a Statisztikai Hivatalban szerintem okos munkatársak ezt 10 perc alatt összedobnák. Sz. L. Zs.: Sok a hasonlóság a nyolcvanas évek eleje, ill. a mostani idők között, hiszen a nyolcvanas évek elején is a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz fordult segítségért Magyarország. Hogy is volt ez? B. L: Az első megnyilvánulásunk, még úttörő jellegű is volt, a rendszerváltást megelőzően. ’81-82-ben az afganisztáni kaland után úgy egy kicsit megborult az a békés egymás mellett élés Kelet és Nyugat között, ami a hitelpiacokon azt jelentette, hogy a nyugati hitelezők kezdtek szorítani. Ha visszamegyünk a történetben, először Lengyelország borult be, a lengyelek ekkor rekordnagyságú adóssággal rendelkeztek. Ez történt 1981 áprilisában - mellesleg sokat segítettünk nekik, hogy a napi kiadásaikra valahogy a pénzük megmaradjon, de ebbe most ne menjünk bele nagyon. Szeptemberben a románok következtek, csak ők még nem is szóltak, még figyelmeztető lövést sem adtak le, egyszerűen elfelejtettek fizetni..., bizonyos bankokhoz kiküldték a fizetési megbízásaikat, de a fedezetet elfelejtették odatenni. Ebből aztán nagy ribillió lett, mert megdőlt az az elmélet, hogy a szovjet ernyő bárkit is megvéd, s így elkezdték eszeveszetten a pénzt hazavinni mindenhonnét, így Magyarországról is. ’82 érlelte meg azt a gondolatot, hogy a Szovjetunió engedélyével vagy kis szemhunyásával, Magyarországot engedték jelentkezni az IMF-be, akkor volt az első, ún. készenléti hitelmegállapodás. Másrészt, ők nem biztos, hogy ránk erőltették ezt, ma inkább úgy mondanám, hogy a magyar kormány ugrott az IMF karjaiba, mint fordítva, mert ezt illett volna, és meg lehetet volna oldani az Európai Unió keretén belül szalonképesen, és akkor az egy belső ügy, mi pedig ezzel visszasoroltuk magunkat a nagyon ígéretesen fejlődő országokhoz, és ezek voltunk már 25 évvel ezelőtt is. Sz. L. Zs.: Milyen következményei lettek ennek az akkori világbanki IMF hitelnek? B. I.: Az akkori világbanki IMF hitelnek ugyanaz lett a következménye, mint ma is, ami ránk vár, meg amiben már részben benne vagyunk: megszorítás. Akkor volt egy meglehetősen nagy bizalmi krízis az akkori magyar kormányon belül, nevezetesen a Nemzeti Banki vezetőket azzal vádolták - és valószínűleg 57
