Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Boros Imre
Húsz év után nem alaptalanul hogy nem tájékoztatták időben a kormányt, hogy nagyon fogy a pénz, és a kormány akkor egy miniszterelnök-helyettest, Marjait nevezte ki azzal, hogy a dolgokat kapja kézbe, és az a nagyon elhíresült kézi vezérlés akkor bizonyos eredményeket hozott. Nevezetesen, Magyarország elkerülte a csődbe menetelt, az átütemezést is, nagyon kemény import megszorítás volt, minden centre, fillérre odafigyeltek. Bizonyos stratégiai készleteket is elzálogosítottak és közben megérkezett egy úgynevezett átmeneti finanszírozás a BIZ-től, Bázelből, és attól kezdve Magyarország bekerült ebbe a menetbe, aztán még több alkalommal, többek között a rendszerváltás elején is volt egy ilyen IMF „stand by”, a legelhíresültebb a Bokros-Surányi-féle kettős által életre hívott, afrikai feltételeket tartalmazó volt, ez a negyedik, ha jól számolom. Sz. L. Zs.: Nem lehet az, hogy a kormányok az IMF-et és Világbankot egyfajta mumusként használják ahhoz, hogy az általuk követett közgazdaság következtében bevezetni akart, szükséges intézkedéseket igazolják valamilyen módon? B. I.: Ezt a bűvészmutatványt általában előadják: eszerint összehoznak egy nagy problémát, utána segítségül hívják az IMF-et, az IMF után pedig ezt hőstettként tüntetik fel, most például azt, hogy mekkora hatalmas összeget sikerült felvenni. Én azt mondom, ez az összeg nem a kormány ügyességét jelzi, hanem a baj nagyságát, utána pedig azt mondják, hát gyerekek, meg kell a feltételeknek felelni, a feltételeket pedig folyamatosan eregetik le a nép torkán, és nem nagyon beszélnek róla. Hanem, most már figyeljük a kommunikációt, hol a gazdaságit, hol a pénzügyminiszterit: lesznek itt még elbocsátások, még egy pár tízezer ember azért elmegy, de emlékezzünk, nem volt olyan régen, még 3%-os gazdasági növekedést mondtak, a gazdaság nem olyan nagyon régen még dübörgőit, aztán a kormánynak parírozó, kormánypénzekből élő nagy kutatóintézetek évtizedekig ünnepelt sztárjai azt mondták, hogy azért ők még optimistábbak, lesz még növekedés, aztán már belenyugodtak az 1% mínuszba, amit az IMF mondott, most meg már lassan még engem is túllicitálnak. Sz, L. Zs.: Az IMF-hitel után Magyarországon megjelentek az úgynevezett belföldi offshore bankok. Ezeknek mi volt a feladatuk? B. I.: Csak devizában végeztek műveleteket, természetesen ezek nem élhettek volna meg a saját lábukon, ezeket akkor a Nemzeti Bank táplálta üzlettel. A Nemzeti Bank ezekben - kettő ilyet alapítottak Budapesten - társtulajdonos volt 30%-kal, a többit pedig olyan nyugati bankok dobták össze, akik ’82 után hitelezték Magyarországot, azt valamilyen más módon még vissza kellett 58
