Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Kövér László
Kövér László kormány fölállt, megkezdte a maga szanáló munkáját, annak a romhalmaznak az eltakarítását, amit a kommunizmus hagyott a nyakunkban. Akkor az első néhány hónap elteltével, a taxisblokád kapcsán az SZDSZ is, sőt elsősorban az SZDSZ hátba támadta nemcsak a kormányt, hanem szerintünk a demokráciát is. És azért a mi „barátságunk” (egyértelműen idézőjelben használnám most már ezt a szót), mindig is „kutya-macska barátság” volt. Mindenkinek az állt az érdekében - az SZDSZ-nek, az MDF-nek, a MSZMP-MSZP-nek is -, hogy bennünket ebbe a szerepbe beletoljon. Mert akkor nem kell bennünket komolyan venni, hanem lehet negligálni, függetlenül attól, hogy mit mondunk. De nemcsak azért küzdöttünk az önállóságunkért, mert senki sem szeretne másnak a fegyverhordozója lenni, hanem azért is, mert a két párt szociológiai bázisa - és most a két párt megalapítójának, elitjének társadalmi hátterére is gondolok - azért jelentős mértékben különbözött egymástól. Bennünket azért nemcsak ezzel az elnevezéssel szoktak illetni, hanem az elvált szülők gyermekének is szoktak bennünket titulálni, mert tudatosan törekedtünk arra - ameddig hittünk benne -, hogy lehetséges az MDF meg az SZDSZ közötti ellentétek áthidalása, kiküszöbölése. Részben, mert mind a két értelmiségi csoport felé akkor még elég egyértelmű tisztelettel és megbecsüléssel fordultunk, részben meg azt gondoltuk, hogy akkora a baj - azért a válságot lehetett látni -, hogy azt egy relatív többséggel kormányzó politikai koalíció garnitúra nem tudja megoldani, tehát itt nagyobb összefogásra lenne szükség Sz. L. Zs.: Meg szoktuk kérdezni a végén, hogy végül is mi történt itt. Manapság többen azt is kétségbe vonják, hogy megtörtént-e egyáltalán Magyar- országon a rendszerváltás 1989-90-ben. Mi Önnek ezzel kapcsolatban az álláspontja? K. L.: Hát, nem az, ami volt annak idején... Talán kicsit idősebben és bölcsebben megközelítve a dolgot, én nem akarnék sommás véleményt alkotni, mert szerintem a helyzet annál bonyolultabb, semmint, hogy igennel, vagy nemmel lehessen válaszolni a kérdésre, hogy történt-e Magyarországon rendszerváltozás. Ha valaki - miképpen mi is akkoriban - csak a politikai és gazdasági intézményrendszer átalakítását gondolta rendszerváltozásnak, akkor az egyértelmű, hogy ez megtörtént. Tehát az egypártrendszerből többpártrendszer, az állami tulajdonú tervutasításos gazdálkodásból olyan amilyen, de mégiscsak piacgazdaság alakult stb. Hogyha az elitváltást is ide akarjuk érteni, akkor az első pillanattól fogva világossá vált, hogy elitváltásra nem fog sor kerülni a szónak abban az értelmében, ahogyan forradalmi átalakulásokkor ez be szokott 133
