Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)

Gátszakadásban

előszeretettel és sikeresen alkalmazott „össztársadalmi”, „kollektív” megve­tésnek és elutasításnak: a közönnyel elegy félelem a „nem normális”, „bo­lond az az ember” megnyugtatóan vulgarizáló minősítéseit hagyta meg az akárcsak valamennyire is tájékozott délvidéki ezreknek, ha neve valahol szóba került... Ám miután a megzsarolt és megfélemlített hamis tanúk sorra visszavonták vallomásaikat és a szabadkai bíróságon lezajlott botrányos, kényszerű felmentéssel végződött tárgyalás általános megdöbbenést keltett, az össztársadalmi hatás következtében a közhangulat, összhangban a kortárs, általánosságban is radikalizálódó-felszabaduló közép-európai állapotokkal, igen lényeges mértékben tárta szélesebbre a délvidéki magyar mozgástér aj- tajait-ablakait. Ez a „ha már Vicéit sem merik elítélni”-féle hangulat és alap­attitűd ugyanúgy hozzájárult a magyarság általános talpraállásának eredő- ihez-indokaihoz, kollektív lélektani cselekvés-összetevőinek, mozgatórugó­inak látványos, szinte 180 fokos fordulatához és teljes megváltozásához, mint a többségi hatalom mind észrevehetőbb elbizonytalanodása, egyre té­tovább tanácstalansága. Ezt a váltást az is nagyban megkönnyítette, hogy tudvalevő volt - ahogyan Vajda Gábor fogalmaz a délvidéki magyarság elsöprő többsége lelke mélyén pontosan ugyanúgy vélekedik a többségi nemzet nem egy és nem két jellemvonásáról, mint a szerbellenességgel (is) vádolt Vicéi Károly. Aki „lakásán vagy a barátai, ismerősei előtt arról be­szélhetett, miszerint a Vajdaságnak Magyarországtól való elcsatolása a ma­gyar nemzetiség irodalmi, szellemi és kulturális feltételeinek beszűkülését eredményezte. S hogy ezért nehezebb magyarul előadásokat rendezni, mint más nyelven. S ennek következményeként a betelepítések és a vegyes házas­ságok beolvadással fenyegetik a magyarságot. Attól sem függetlenül, hogy nekik az alacsonyabb funkciókkal kell beérniük, szemben a vezető szere­peket betöltő szerbekkel.” A kollektív emlékezet fogalma Hódi Sándor szerint Maurice Halb­wachs francia szociálpszichológustól (1877-1945) ered, aki szerint a kol­lektív emlékezet olyan egyéni vagy csoporthoz kötött tudat, amely nem (csak) racionális megismerésen alapul, hanem bizonyos értelemben szemben Délvidéki rendszer, magyar váltás____________________________________ 34

Next

/
Thumbnails
Contents