Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)

Gátszakadásban

lálkozó irányába mutat. És ami június 28-án - nemcsak a (török győzelemmel végződött) csata, de a szerb egyház egyik legnagyobb ünnepének ’Szent Vitusnak napján’ (Vidovdan) - lezajlik Rigómezőn: a Jugoszlávia végzetét felmutató történet prológusának nagy, emblematikus eseménye.

Egymillió ember a valamikori csatamezőn, irdatlan tolongás, átszellemült, lázasan túlfűtött hangulat. A gigászi embertömegben uralkodó atmoszféra az agresszív kihívás: lám, itt vagyunk, ennyien vagyunk, velünk húzzon ujjat valaki... Milosevics istenként magából az égből száll alá: helikopteren érkezik pulpitusára, amit vastag kötelek választanak el az örvénylő hadaktól. A nagy nap felvirradása óta várakoznak itt - hiszen ez a nap többszörösen is rendkívüli: nemcsak Vidovdan van és a hat évszázaddal ezelőtti szerb Mohács napja, de 1914-ben - korántsem véletlen időzítéssel - összeesküvő társaival ezen év június 28-án lövi le Gavrilo Princip Ferenc Fer- dinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét; 1919-ben ezen a napon írják alá a legelső Jugoszláviát, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot létrehozó versaillesi békét; 1921-ben/. Alekszander Kar agy orgy evics szerb király ezen a napon hirdeti ki Jugoszlávia új alkotmányát; és 1948-ban ezen a napon jelentik be, hogy a titói Jugoszlávia átlépte a Rubicont: hivatalosan is kilép az ún. szocialista országok Tájékoztató Irodájának tagjai közül, magyarán végleg szakít a sztálini Szovjetunióval. Sigumo je danas veliki dan, tényleg nagy nap a mai.

Milosevics nagyszerb öntudattól duzzadozó, a Jugoszlávia nevű lőpo- ros hordóhoz a végső szikrát adó, nevezetes beszédéből csupán néhány rövid részlet: „A szerbek történelmük folyamán sohasem hódítottak meg vagy szipolyoztak ki másokat. Két világháború során maguk szabadították fel önmagukat (...) A koszovói hősiesség örök mementóul kell hogy szolgáljon a számunkra, emlékeztetve egyfelől arra, hogy merészek voltunk és tisztelet övezett bennünket, másfelől hogy azon kevesek közé tartoztunk, akik veretlenül mentek a csatába. Hat évszázaddal később ismét harcban állunk - ez ugyan nem fegyveres harc, de ennek lehetőségét sem zárhatjuk ki. (...) Ahol egy szerb él, az Szerbia, ahol egy szerb sír van, az Szerbia (...) MegleDélvidéki rendszer, magyar váltás____________________________________

20