Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)
Gátszakadásban
megbeszélések után, igaz, rohamrendőrök légiójának biztosítása mellett s pásztázó helikopterek zajától kísérve, lényegében zavartalanul folyt le a VMDK közgyűlése, melyen megerősítést nyert a fentebb jelzett, három szintre épülő autonómiakoncepció, s a Vajdaságról szóló referendum indoklásának tervezete. (...) Személyes véleményem az, hogy nem vagyunk esélytelenek, azonban rövid távon nem szabad vámunk túl sokat. A jelenlegi hatalom Szerbiában még egyetlen kulcskérdést sem akart vagy tudott megoldani - valamennyit elodázta, nemritkán a háború árát sem sokallva ezért. A 'magyarkérdést' is csak akkor fogja tisztességesen rendezni, ha szorultságában kénytelen lesz vele.'’ A magyarkanizsai közgyűlés tehát végül közreadott egy Memorandumot („a Szerb Köztársaságban élő magyarok önkormányzatáról”), amely tartalmaz egy Kezdeményzést „a Szerb Köztársaságban élő magyarság ön- kormányzatának létrehozására”, ebben részletesen kifejtve a személyi (perszonális) autonómia által biztosítandó kollektív jogokat, a személyi elvű önkormányzatiság lényegét, szerveit és működését, befejezve egy Indoklással, amely a javaslathoz kapcsolódik. Ugyanezt a szerkezeti elvet követi az ezután következő hosszabb passzus a Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról, annak általános rendelkezéseit, hatáskörét és szerveit részletesen ismertetve. Az Indoklásban egyebek között ez olvasható: „A Tisza melléki magyar etnikai tömb: Kanizsa, Zenta, Ada, Csóka, Óbecse községek, illetve Közép-Bácskában Kishegyes, Topolya és Szabadka néhány szomszédos községgel együtt olyan körülhatárolt területet képeznek, amelyet nagy többségben és viszonylag zártnak mondható tömbben a magyarság népesít be. Etnikai jellege mellett ennek a területnek a természeti, gazdasági és kulturális viszonyai is egységesek, azonos jellegűek. Ez az övezet a Szerb Köztársaság új közigazgatási egységeinek létrehozásakor a józan ész szabályai szerint magától értetődően egy körzetnek kínálkozott volna, de az illetékesek nem éltek ezzel a lehetőséggel, nyilvánvalóan mert merőben más szempontok vezérelték őket. (...) A területi autonómia létrehozásával arra törekszünk, hogy javítsuk számbeli kisebbségünkből eredő hátrányos helyDélvidéki rendszer, magyar váltás____________________________________ 148
