Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
9 t , «i Kel 1-e nekünk népszavazás? A júliusi népszavazás a „várt” eredményt hozta. Hazai és nemzetközi összehasonlításban is kirívóan alacsony részvétel jellemezte (13,91%), amelynek, vagyis az érvénytelenségnek számos magyarázata lehet.96 Az egyik ilyen ok talán a népszavazási események gyorsasága, a kampány rövidsége. A bejelentéstől (június 5.) a szavazás napjáig (július 29.) kevesebb, mint két hónap telt el, a kampány lényegében a parlamentben zajlott. A parlamenti pártok tulajdonképpen lebeszélték a népet a népszavazáson való részvételről. A másik ok: a nagykoalíciós pártoknak tulajdonképpen jól jött a karanténba került MSZP rácsatlakozása a népszavazásra, mert elő lehetett venni az 1989-es népszavazásban is alkalmazott kommunistázás retorikáját, a „kommunisták utolsó átmentési kísérletének” tekintve a népszavazást. Ez derül ki az alábbi, rövid értékelésből is: „A Magyar Szocialista Párt igyekezett politikai tőkét kovácsolni abból, hogy a két nagy párt megegyezett: a legfőbb közjogi méltóság személyéről a parlament döntsön, míg a közvélemény az előző egy évben a köztársasági elnök közvetlen megválasztása mellett volt - bár ez az 1989. novemberi népszavazásból nem derült ki egyértelműen, az erre vonatkozó kérdés ellentmondásos, nehezen érthető, illetve az elnökválasztás módját és idejét összekapcsoló megfogalmazása miatt. A szocialisták tehát a paktumpártokat a közvélemény - legalábbis e kérdésben való - feltételezett támogatásának reményében igyekeztek nehéz helyzetbe hozni, meggyengíteni, illetve ezen a réven remélték a köztársasági elnöki posztot pártjuk számára biztosítani. (A közvetlen választáson ugyanis közismertsége folytán jóval nagyobb eséllyel indulhatott volna szocialista párti jelölt - akár Pozsgay Imre, akár Horn Gyula, akár Szűrös Mátyás -, mint más párt jelöltje.) Számításukba azonban hiba csúszott. Igaz ugyan, hogy az emberek többsége - különösen a kevésbé iskolázottak - a közvetlen választást tartotta demokratikusabbnak, de ekkorra már nagyon sokan belefáradtak a „folytonos” szavazásba, s politikai aktivitásra való hajlandóságuk erősen lecsökkent. Az MSZP százezer aláírás összegyűjtésével elérte ugyan, hogy megtartsák a népszavazást, ez azonban érdektelenségbe fulladt. A kudarchoz a kedvezőtlen időpont (a nyaralások és az aratás ideje) és az intenzív propagandakampány hiánya is hozzájárult. így történhetett, hogy nem sokkal a népszavazás előtt a felnőtt lakosság több mint egyharmada nem tudta: miről tartanak referendumot, s csak fele részük 96 A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. (Szerk.: Enyedi Zsolt). Századvég, Budapest, 2009. 92
