Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története
■MHV4U Vi ' > •» лт Kell-e nekünk népszavazás? 2.1. A népszavazás az alkotmányban 1997-től az országos népszavazást az alkotmány szabályozza, az alkotmányozó az országgyűlésről szóló fejezetben a parlament hatásköréhez képest fogalmazta meg a fontosabb kérdéseket. Mit szabályozott az alkotmány az országos népszavazást illetően? Mindenekelőtt a politikai alapjogot, a résztvevők alanyi körét. Országos népszavazásban és népi kezdeményezésben kizárólag azok a nagykorú magyar állampolgárok vehetnek részt, akik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkeznek. „Népszavazni” a szavazás napján külföldön is lehet. Az alkotmány kialakította a népszavazás alapvető típusait: jogalap szerint kötelező és fakultatív (pl. ha százezer választópolgár kezdeményezi), kötőerő szerint pedig ügydöntő és véleményező népszavazás ismert. A kétszázezer választópolgár által kezdeményezett népszavazás mindig kötelező és ügydöntő jellegű. Az alkotmány 28/C. §-a felsorolta azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. A jogalkalmazásban a tiltott tárgyak értelmezése jelentette és jelenti a legnagyobb problémát. Az alkotmányozó az 1989-es abszolút többségi modellhez (50% feletti részvétel és 50%+l igen vagy nem válasz) képest könnyítette az eredmény megállapításának szabályait, az érvényességet és az eredményességet egy regulában fejezte ki. A „minimum szabály” lényege az, hogy az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ adjon. Az eljárási szabályok közül az alkotmányban található az is, hogy az országos népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírásokat gyűjteni. Az alkotmány tehát részletesen szabályoz és más alapjogokhoz képest keveset hagy meg a tehermentesítő 2/3-os törvénynek. 2.2 Az Nsztv. 2. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló, az alkotmányt végrehajtó 1998. évi III. törvény a népszavazási kodifikáció „vegyes felvágottja”, amely azt tartalmazza, ami az alkotmányból, vagy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényből kimaradt. A törvény mindenekelőtt a hitelesítés és az elrendelés szabályait rögzíti. Külön kiemelendő az Nsztv. 2. preambuluma, amely az intézmény rendeltetéséről szól: „Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép. Hatalmát az alkotmány keretei között, elsősorban választott 24
