Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története

I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története

és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat elfogadása. Bizottságunk úgy ítéli meg: elengedhetetlen, hogy a népfelség elvéből kiindulva a lakosság közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát, legyen részese, működhessen közre a központi és a helyi szinten hozott döntéseknek, illesse meg javaslattételi joga. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság május 30-i ülésén tárgyalta meg a törvényjavaslatot, amelyhez négy képviselőtársunk nyújtott be módosítást. A javaslatok túlnyomó többsége a szövegezés pontosítására irányult, kisebb részben érintett érdemi kérdéseket.”15

Az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot többségi szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással elfogadta.

Az 1989. június 15-én - a háromoldalú kerékasztal-tárgyalások megkezdésekor - a Magyar Közlönyben kihirdetett népszavazási törvény a rendszerváltás olyan sajátos történelmi pillanatában született meg, amikor a tömegpolitikai részvétel a társadalom állandó jellemzője volt.

A törvényalkotó ebben a politikai légkörben tág mozgásteret biztosított a politikai részvételnek. A „LEX Nagymaros” kevéssé korlátozta a közvetlen demokráciát, bár a törvényjavaslat általános indokolása szerint „A két intézmény viszonyát illetően a javaslat a népképviselet útján történő hatalomgyakorlás elsődlegességének elvi alapján áll. A népszavazás a törvényhozó hatalom külső ellenőrzését, alkotmányos korlátozását jelenti, realizálva ezáltal a kormányzati szervek működésében a »fékek és egyensúlyok« rendszerének, a hatalommegosztásnak elvi követelményét.”

Az eredetileg 35 paragrafusból álló törvény hat fejezetből állt, átfogóan mindent szabályozni kívánt. A fejezetek az alábbiak voltak:

I. fejezet - Általános rendelkezések

II. fejezet - Az országos népszavazás

III. fejezet - A helyi népszavazás

IV. fejezet - A népi kezdeményezés

V. fejezet - Eljárási szabályok

VI. fejezet - Záró rendelkezések

Látható, hogy a jogalkotó a nagy sietségben egy törvénybe „gyűrte” bele az anyagi jellegű és az eljárási típusú normákat. Másodlagos, háttérjogszabályként a választójogi törvény rendelkezéseit hívta segítségül (20. §).

15 ON 4146. o.

19