Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története
Kell-e nekünk népszavazás? választópolgár kezdeményezzen-e. A közzétett javaslatban már szerepelt a bös-nagymarosi klauzula és az alkotmány népszavazás útján történő megerősítése is. A társadalmi vitát és visszajelzéseket is figyelembe véve az „utolsó rendi országgyűlés” 1989. június 1-jén, gyorshajtásban, lényegében vita és képviselői hozzászólások nélkül fogadta el a törvényt. Ennek magyarázata lehet a főbb kérdésekben kialakulni látszó konszenzus is. 1.2 A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása. A törvény főbb jellemzői A törvényjavaslat előadója Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter volt, előadói beszédéből idézek: „Az első kérdés, amelyre válaszolnom kell: mi a törvényjavaslat célja? A cél: életre kelteni a közvetlen demokráciának egyik jogintézményét, ezzel is gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének alkotmányjogi garanciáit. A jogállamiság kiépítésének útján haladva újra kell gondolni és természetesen szabályozni az állam és az állampolgár viszonyrendszerét, biztosítani kell a hatalom társadalmi ellenőrzését. Az állam polgárát valóban polgárrá kell tenni, a hatalom gyakorlásában résztvevő, az állami döntéseket befolyásolni tudó polgárrá... Emellett - mint ez köztudott - közrehat, közvetlen politikai tényező is. Éspedig a bős-nagymarosi beruházás körüli szenvedélyesen felcsapó politikai vita, amelynek kapcsán felmerült a népszavazás igénye... Ezért született meg e javaslat 37. szakaszának (2) bekezdése, aminek nem jogi indoka van. A kormány az ügy politikai jelentősége miatt mindenképpen nyitva akarta hagyni Bős-Nagymaros kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét, és ezért választotta ezt a kompromisszumos megoldást. Elgyanakkor a törvényjavaslat eme szakaszához fűzött indoklásban azt is világossá tettük, hogy célnak egy hosszú távú működő demokratikus jogintézmény megalapozását és nem egy „lex Nagymaros” megalkotását tekintjük.”14 Az előterjesztés után a vitában csupán a jogi-igazgatási és igazságügyi bizottság előadója szólt hozzá. Hozzászólásából idézek: „Tisztelt Képviselőtársaim! A politikai intézményrendszer demokratizálásának, a jogállamiságnak egyik fontos garanciája lehet a népszavazásról 14 ON. 4143-4146. o. 18