Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története
I. Az országos népszavazás szabályozásának rövid története Az 1988 novemberében hivatalba lépő Németh-kormány programjában (a demokrácia-csomagtervben) már szerepelt az országos és helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény sürgős megalkotása. A „demokrácia csomagtervet” Pozsgay Imre államminiszter terjesztette elő az Országgyűlés 1988. november 24-i ülésén. Két mondata kiemelendő a téma szempontjából, az egyik az alapjogi törvények sürgető megalkotásáról szól: „az emberi jogok körébe tartozó törvényhozási aktusoknak nincs akadálya az alkotmány előtt”. A másik mondat konkrétan nevesíti a népszavazási törvényt: „és ugyancsak időszerű megalkotni a népszavazásról szóló törvényt, nem csak lokális, helyi szabályok és ügyek körében, hanem országos ügyekben is”.12 A Németh-kormány - felhívást intézve a Magyarországon működő társadalmi és politikai szervezetekhez - 1989. április 8-án tette közzé a napilapokban a népszavazási törvény tervezetét.13 A felhívásból idézek: „FELHÍVÁS a Magyarországon működő társadalmi szervezetekhez. Politikai-jogi intézményrendszerünk régóta hiányzó eleme annak tényleges biztosítása, hogy az állampolgárok ne csak választott képviselőik útján, hanem közvetlen formában is alakíthassák az olyan döntéseket, amelyek tágabb vagy szükebb közösségük, illetőleg saját életük leglényegesebb vonatkozásait érintik. Ennek a világ egyre több országában alkalmazott és jól bevált eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. Céljuk, hogy a választópolgárok áttételek nélkül nyilváníthassák ki véleményüket, fejezhessék ki akaratukat, illetőleg az általuk fontosnak tartott kérdések érdemi megtárgyalását igényelhessék. A nép közvetlen hatalomgyakorlását biztosító intézmények szükségességét a tudomány és a progresszív politikai mozgalmak képviselői hazánkban is régóta vallják. Az utóbbi időszakban azonban itt is pozitív fordulat következett be, mert immáron társadalmi méretű egyetértés alakult ki a népszavazás és a népi kezdeményezés tényleges bevezetésének elodázhatatlanságáról.” A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat nagy nyilvánosságot kapott és érdemi viták forrása volt. Érdemes összevetni a 37 paragrafusból álló javaslat szövegét a későbbi törvényszöveggel, jelentős a hasonlatosság. Segítette a törvényjavaslat társadalmi vitáját, hogy több ponton alternatívát kínált fel: például a csengőszámokat illetően, 100000 vagy 150000 12 Országgyűlési Napló (a továbbiakban: ON). 2514 és 2519. o. 13 Lásd 1989. április 8-ai napilapokat (pl. Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Hírlap) 17