Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
I Kell-e nekünk népszavazás? aránya, illetve magas a tartózkodók száma. Ez utóbbi félelem valósnak is bizonyult, hiszen a szavazásra jogosult polgárok mintegy fele nem járult az urnák elé.)”129 Más vélemény szerint: „A NATO-népszavazás azonban világosan megmutatta az országrészek közti különbségeket is. Nem lehet véletlen, hogy Budapesten és a nyugati országrészben fekvő megyékben mind a részvételi, mind a támogatottságbéli arányok magasabbak voltak a keleti régiókéval szemben. A támogatottság a politikusokat és az elemzőket, belföldit és külföldit, Horn Gyulát és Javier Solanát egyaránt meglepte. Boncolgató szemmel visszanézve az eredmény már nem annyira meglepő, mint amennyire törvényszerű volt. A csatlakozás ellen - legalábbis azon erők közül, amelyek a médiumokban is teret kaptak - mindössze két pici, de nagyhangú (kicsi a bors, de szélsőséges) párt és két társadalmi szervezet emelte fel szavát. A négy szervezet közül egyedül a pacifista Álba Kör rendelkezett populizmust mellőző, nem csupán a magyar anyák szívére hatni kívánó állásponttal. Véleményük korrekt, átgondolt, jól felépített és tényekre alapozott volt. Más kérdés, hogy a realitásoktól kissé elrugaszkodott álláspont gyakorlati kivitelezése enyhén szólva is problémákba ütközne. Az ellenzők kicsiny, ámde harcias magjával szemben felsorakozott az államszervezet teljes harci rezonja pártokkal, írott és elektronikus sajtóval, plakátokkal együtt. A demokrácia egyetlen fontos jellemzője, »a többség uralma« ismét érvényesült.”130 A lelkes véleménnyel szemben azt gondolom, hogy a demokrácia klaszszikus axiómája, a többség uralma a modern demokráciákban matematikailag egzakt módon kifejezhető: nevezetesen a választópolgárok fele plusz egy fő vegyen részt a döntésben. Továbbá a résztvevők többségének a fele plusz egy fő ugyanarra a kérdésre egyöntetű választ adjon. Az ország szuverenitását érintő kérdésekben alkotmányos elvárás mind a képviseleti, mind a közvetlen demokráciával szemben a minősített többség előírása. Ez a parlamentben az alkotmányozásnak megfelelő, eredeti kétharmados szavazati arány, a népszavazások esetében minimálisan az ötven százalékos érvényességi részvételi 129 Uo. 5. o. 130 Polgár Csaba: Voks In: Collega I. évfolyam 6. szám, 1997. december 1., NATO-melléklet, Kiadja az Accursius Jogász Egylet, Pécs, 25. o. 116
