Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon küszöb előírása lenne. Ez a sokak által vallott elvárás 1997-ben nem volt része az alkotmánynak, az eredmény klauzula a relatív többség elvére épített. A többség uralmának elvéről beszélni így elég kockázatos. Mindenesetre a jogi procedúra lezárult, az országgyűlés elfogadta mind az OVB, mind a belügyminiszter beszámolóját az 1997. november 16-án megtartott népszavazásról. Az OVB írásbeli beszámolóját a testület elnökeként 1997. december 1-jei dátummal terjesztettem a Tisztelt Ház elé. A beszámoló végén jeleztük az alábbiakat: „Jelezni kívánjuk ugyanakkor azt is, hogy a döntéseinknek keretet adó jogi környezet törvényes feladataink ellátását egyáltalán nem könnyítette meg, s ezt többször is jeleztük a T. Háznak. A népszavazást olyan, az Alkotmánynyal ellentétes törvény alapján kellett lebonyolítani, amelynek alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság is megállapította. A jogalkotói mulasztás következtében a népszavazás végleges eredményéről szóló határozatunkat a jogállamban végszükségben alkalmazott elvek alapján voltunk kénytelenek meghozni. Ezek a jogértelmezési problémák jelennek meg a népszavazás eredményének megállapítását érintő kifogásokban is.”131 Bevallom töredelmesen „a népszavazás végleges eredményéről szóló határozatunkat a jogállamban végszükségben alkalmazott elvek alapján voltunk kénytelenek meghozni” mondat ma is nyugtalanítja jogászi lelki ismeretemet. A népszavazást közvetlenül követő napon, 1997. november 17-én a kormány - mit sem törődve a jogi procedúrákkal - igaz NATO bíztatásra, Brüszszelben átadta azt a szándéknyilatkozatot, amelyik kinyilvánítja, hogy hazánk a NATO teljes jogú tagja kíván lenni. Mindez nem igazán elegáns egy jogállamban, legalább a végleges eredmény kihirdetését meg lehetett volna várni. (A végleges eredményt az OVB november 20-án tette közzé.) A NATO teljes jogú taggá válásának egyes lépcsőfokait és magát a katonai szervezetet az ezzel foglalkozó nemzetközi jogi szakirodalom részletesen feldolgozta.132 A teljes jogú taggá válás dátumaként 1999. március 12-ét szokás megnevezni. Ezen a napon adta át a magyar külügyminiszter (Martonyi János) az amerikai kormány képviselőinek a csatlakozási dokumentumokat és aláírta a Brüsszelben 1997. december 16-án jegyzett csatlakozási jegyzőkönyvet. Az 131 J/5202. OGY-i irományszámú beszámoló (OVB), J/5231 OGY-i irományszámú beszámoló (BM). 132 Valki László: A NATO. Corvina Kiadó, Budapest, 1999. 117
