Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... ellenpontként megjelent a Szabad Kezdeményezések Hálózata, „akik között sokan zsidók és a Nyugat felé hajlanak” - így tudósított a Reuter.58 A Szabad Európa Rádió magyar adásában két, homlokegyenest ellenkező szellemiségű írás jelent meg - a közös pont bennük a „népi-urbánus vita” megjelenítése volt. A lakitelekiek „régi jó ismerőse”,59 Kasza László az ideiglenes elnökség névsorához a következőket fűzte hozzá: „a Magyar Demokrata Fórum olyan személyiségek kezdeményezésére jött létre, akiket a népi írókhoz szoktak sorolni”.60 Másik oldalról Hajnal László Gábor majdnem három héttel későbbi kommentárjában - felidézve Lakitelek legalább 1979-ig visszanyúló szerepét, a Fiatal írók Tanácskozását, Lezsák Sándor akkori hozzászólását61 - szintén a- még visszataszító jellemhibának is számított. Ugyan mit jelentett ’56 után a magyarság »nacionalizmusa«? Semmi mást, mint a forradalmat leverő szovjetek elleni indulatot. Kommunizmusellenességet, s egyúttal a megtaposott nemzet föltápászkodásának az igényét. Inkább védekezést, mint támadást. Mégis ez a fogalom különös röppályát futott be máig. Aki »nemzeti« volt itt nálunk, afféle szégyenbélyeget kapott a homlokára. Nemigen beszéltem róla Neked se, másoknak se, de mióta az irodalomban és a közéletben forgóm, én is kínoskodva viselem ezt a bélyeget. Tudniillik ez rögtön fajiságot, idegengyűlöletet, antiszemitizmust jelent. A főbűnök mindegyikét. Pedig mit akartak legmakacsabbul éppen a nemzetiek? Azt, hogy a személyiségét vesztett nép találjon végre magára. Hogy lelki függetlensége után szerezze vissza politikai és nemzeti függetlenségét is.” Csoóri Sándor: Válasz Mécs Imre nyílt levelére. Magyar Nemzet, 1989. november 24., 7. Az sem véletlen, hogy az „urbánusok” mellőzése, ahogy a ’87-es találkozó idején, úgy most is előkerült. Egy III/IIl-as jelentés a Szabad Kezdeményezések Hálózata augusztus 24-ei üléséről tudósít. Ezen Mécs Imre bejelentette, hogy meghívót kapott az MDF szervezetté alakulását kimondó gyűlésére. Mivel a Hálózat többi szóvivője nem kapott meghívót, ezért azt mondta: csak akkor megy Lakitelekre, ha a többieket is meghívják. Mécs Imre végül megjelent, és felolvasta a Társadalmi Igazságtétel Bizottság nyilatkozatát. ABTL 2.7.1. NOIJ Demokrata Fórum, III/III-165-171/4, 225-226. (1988. 08. 30.). 58 Részletesebben a külföldi reakciókról. MTI, Bizalmas tájékoztató, 1988. szeptember 5. In: Jegyzőkönyv 1988, [162-165.] 165. 59 Kasza az 1987-es, első lakiteleki találkozóról közölt tudósítását azzal indította: újra „találgat az ország”, mi történhetett Lakiteleken. A Szabad Európa Rádió munkatársa öt verziót sorolt fel, közöttük elsőként (!) említette az „antiszemita összejövetel” lehetőségét. In: Kasza László: Találkozó Lakitelken, [sic!] Irodalmi Újság, 1988/1. 60 Kasza László: Összefoglaló a Magyar Demokrata Fórum megalakulásáról. SZER, Világhíradó, 1988. 09. 05. In: Jegyzőkönyv 1988, [177-179.] 179. E megjegyzés természetesen nem önmagában jelent prekoncepciót, hanem inkább a fent idézett „tapasztalatokkal” kiegészülve. 61 Hajnal arról beszélt: néhány kitartó ember konokul hitt abban, hogy „érdemes a gyümölcsöt tartó ágat aládúcolni, gondozni...”. A „gyümölcsöt tartó ág” Lezsák Sándor 1979-es hozzászólásában került elő: a múltmegismerés lehetetlenségére hívta fel a figyelmet: míg 35
