Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
A cselekvés fél éve fenti terminológiát használja, megállapítva: „A most megválasztott elnökségi tagok között nincs urbánus, vagy az úgynevezett demokratikus ellenzékhez tartozó.” Úgy vélte ugyanakkor: az MDF-et ért vádak mesterségesen generáltak, elsősorban „a kifelé példás egység megbontását célozzák”.62 Aktualitások: Erdély újra a középpontban Erdély nem csupán azért jelent meg hangsúlyos témaként ismét - a nemzeti ellenzék különböző állásfoglalásai és javaslatai, a Jurta Színházban zajlott viták és az óriási tömeget megmozgató Erdély-tüntetés után - e találkozón is, mert ez volt az a pont, ahol a Magyar Demokrata Fórumnak elsősorban „ki kellett lépnie a szűkebb magyar körből”, a nagy nemzetközi nyilvánosság elé.63 Most sem a múltfelmérés volt a cél, hanem a jövő tennivalóinak számbavétele. A szomorú - vagy inkább felháborító - aktualitást Grósz Károly és Nicolae Ceauşescu néhány nappal korábbi aradi találkozója adta. Bíró Zoltán bevezetőjében az utóbbi hónapok legletaglózóbb eseményének nevezte Grósz aradi kapitulációját, amely során az általános emberi jogi, európai kérdést újra a „kétoldalú megbeszélések” szintjére degradálta. Az MDF aradi találkozóról szóló nyilatkozatát Csoóri Sándor olvasta fel. „A találkozót hamis és ideiglenes román sikernek, a magyar fél részéről pedig súlyos politikai kudarcnak tartjuk” - szólt a nyilatkozat, amely számos javaslatot ajánlott fel egy jövőbeli magyar-román tárgyalás alapvetéseiként. A szöveg tárgyalási feltételeket határozott meg - olyan pontokat, amelyekből a magyar fél természetszerűleg nem engedhet. Ezek elsősorban a második világháború után létezett, majd a későbbi években szétvert romániai magyar intézményrendszer helyreállítását tűzték ki célul. A legbrutálisabb, falurombolásra vonatkozó tervek kapcsán a nyilatkozat a következőképpen fogalmazott: „A nemzetiségi lét megőrzésének jelenleg legfontosabb feltétele, hogy szűnjék Mohácsot és a korábban történteket („gyökereket”) ismerhetjük, addig közelmúltunkat, a tíz-húsz évvel ezelőtti eseményeket (a „gyümölcsöt” és az azt tartó ágat) nem. In: Le- zsák Sándor: A gyümölcsöt tartó ág. Forrás, 1979/9, [107-109.] 108. Megjelent: Fiatal írók Találkozója, Lakitelek, 1979-2009. Szerk.: Tóth Erzsébet, Agócs Sándor. Lakitelek, Antológia, 2009. 62 Hajnal László Gábor: Kommentár a Magyar Demokrata Fórumról. SZER, Világhíradó, 1988. 09. 24. In: Jegyzőkönyv 1988, [224-226.] 226. 63 Bíró Zoltán felszólalása. In: Jegyzőkönyv 1988, 20. 36
