Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó leghangsúlyosabb üzenetei Pillanatképek egy mozgalom alakulásáról
Nagymihály Zoltán: A második lakiteleki találkozó... kell mondani a pártoskodásról, s attól még igen erős politikai hatású szellemi front is lehetnénk, viszont ha egy párt megszervezése felé haladunk, akkor más normák érvényesek, a hatalmi harcoknak más eszközrendszere van.” Jegyzeteiből azonban az is világossá válik, hogy számított az események pártirányba való továbblépésére, és arra, hogy ennek nyomán el is válhat a szervezők útja.30 Egy, a Hitelben 1989 februárjában megjelent írásában - amely, a napló tanúsága szerint 1988 decemberében keletkezett - érvelt a nyilvánosság előtt nem elsősorban a párttá alakulás ellen, inkább a szellemi koalíció fenntartása mellett. Fekete szerint a Fórum csak e keretek között lehet képes új dimenziókat nyitni a magyar politikai életben. A szándékoltan az MDF I. Országos Gyűlésére készülő dolgozat tíz pontban foglalta össze a szerző érveit.31 A lezárásban újfent világossá tette Fekete Gyula, hogy ő maga sem hiszi, hogy a többpártrendszer kibontakozásával együtt feltartóztatható lenne az MDF - legalábbis egy részének - párttá alakulása, mindennek azonban nem feltétlenül kell a „szellemi koalíció” felbomlásával járnia: „Senki sem akadályozhatja meg, ha a Magyar Demokrata Fórum tagságának egy része párttá akar szerveződni; nem is volna értelme az akadékoskodásnak. Mint ahogy azt sem akadályozhatná meg senki, hogy - akár jórészt ugyanazok - megőrizzék, fenntartsák a szellemi koalíció független társadalmi-politikai szervezetét, amely [...] fórumot ad a különböző világnézetek, felfogások, érdekek, szándékok, tervek szabad kifejtésére, ütköztetésére, és a soronlévő legfontosabb kérdésekben igyekszik kialakítani a közös álláspontot, s érvényre juttatni az országos politikában is.”32 A párttá alakulás másik legfőbb ellenzője ekkor - némileg meglepő módon - Csurka István volt. A már idézett 1988. májusi tárgyaláson - Fekete Gyula feljegyzései szerint - Csurka ezt az elsőre meghökkentőnek látszó 30 Uo., 2082-2083. 31 Ezek közül néhány: az MDF pártként egy lenne a sok közül, szellemi mozgalomként viszont képes lehet hatékonyan képviselni azokat a célokat, amelyekért alakult; sokan az elmúlt évtizedek során csalódtak a pártkeretekben, így - eszméktől függetlenül - elutasítják azt; egy pártban kevéssé őrizhető meg a tagság sokszínűsége, a szellemi koalíció ellenben mindennek a „javát” gyűjthetné össze; egy párt ki van szolgáltatva a „kinevelt, szándékoltan elnyájasított, a gondolkozástól elszoktatott tömegnek”, amelyet a választás megnyeréséhez szintén meg kell győznie; mozgalomként is állíthatnának, támogathatnának jelölteket; Nyugaton és Keleten a társadalmak többsége egyaránt kiábrándult a „létező politikából”, a pártoskodás inkább „csinnadrattás, cirkuszi reklámhadjáratokra” hasonlít. In: Fekete Gyula: Merre tovább? Hitel, 1989/3, [50-53.] 52-53.. 32 Uo., 53. 25
