Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)

Szeredi Pál: Adalékok a Magyar Demokrata Fórum és a független szervezetek kapcsolatához (1988-1989)

A cselekvés fél éve később a nemzeti érdekek politikai artikulációjában és érvényesítésében vált a legmeghatározóbb politikai csoporttá. Tanulmányomban az MDF alakulásától kezdődően kísérem végig a Fó­rum, valamint a többi független és civil kezdeményezés kapcsolatát, viszonyát, eljutva az MDF politikai szövetségkereső, koalícióképes politikai partnert kiválasztó és megszervező időszakáig. Természetesen az elemzést nem lehet kivonni az egyes időszakok környe­zetéből, ezért kénytelen vagyok minden esetben az általános politikai változá­sokra, folyamatokra is kitérni. Elemzésünk pusztán csak vázlatát adja annak az összetett politikai színképnek, amely az 1987 és 1989 közötti három évben előkészítette, majd tulajdonképpen megszervezte és lebonyolította a rendszer- változtatást Magyarországon. Kik voltak a lakiteleki sátorban? Az MDF születésének helyet adó találkozó szervezői elsősorban a nemzetépítő demokraták évtizedes kulturális ellenállásának szereplői, illetve az 1986-ban működési engedélyt kapott Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának, tit­kárságának tagjai voltak. 1987. szeptember 5-én Nagymaroson, Für Lajos házában dőltek el véglegesen a találkozó megrendezésének, meghívotti kö­rének még nyitott kérdései. Ott voltak a Bethlen Alapítvány titkárságának tagjai: Nagy Gáspár, Bakos István, Kiss Gy. Csaba, Krasznai Zoltán, Lezsák Sándor, és az Alapítvány kezdeményezői közül Bíró Zoltán, Bihari Mihály, Csurka István, Fekete Gyula és Für Lajos.1 A Kádár-korszakban a rendszerrel szemben állók elsősorban az értelmiségből kerülhettek ki, hiszen számukra vált lehetővé, hogy a hétköznapok tapasztalatain túl az összetettebb folya­matokat is megismerhessék. A Lakiteleki Találkozó szervezői a nemzetépítő demokraták sorából kerültek ki. Nem politikusok, hanem értelmiségiek, írók, irodalomtörténészek voltak. Saját szakmai munkásságuk, a közélet iránti ér­deklődésük és kritikus szemléletük predesztinálta őket arra, hogy politikai szerveződést kezdeményezzenek. Öten közülük költők, írók (Csoóri, Csurka, 1 A találkozó előkészítésében ugyan részt vett, de ezen a megbeszélésen és magán a talál­kozón nem volt jelen Csoóri Sándor, mert ebben az időszakban Amerikában vett részt egy előadókörúton az Amerikai Magyar Baráti Közösség meghívására. Augusztus 18-án előadást, 20-án szerzői estet tartott az Itt-Ott találkozón, a Lake Hope State Parkban. 196

Next

/
Thumbnails
Contents