Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Szeredi Pál: Adalékok a Magyar Demokrata Fórum és a független szervezetek kapcsolatához (1988-1989)
Szeredi Pál: Adalékok a Magyar Demokrata Fórum... Fekete, Lezsák, Nagy), ketten irodalomtörténészek (Bíró, Kiss Gy.), Für Lajos történész, Bakos István művelődéskutató, Bihari Mihály politológus, Krasznai Zoltán pedig közgazdász. Talán Bíró Zoltánnak, a Művelődési Minisztérium volt főosztályvezetőjének, Bakos Istvánnak a Művelődéskutató Intézetben betöltött funkciója és Bihari Mihálynak szakmája, a politikatörténet-kutatás révén lehettek valamelyest politikai tapasztalatai. A szervezők összeállították az előadók listáját és egy névsort - melyet elsősorban Lezsák Sándor címlistája alapján szortíroztak szét -, akiknek meghívót szándékoztak küldeni. A meghívottak körét 100 fő körül szerették volna behatárolni, ezért - bár a rendezvény legális és nyitott volt kérték a meghívottakat, hogy csak két embert hozzanak magukkal barátaik közül. A nyitóelőadásra Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront főtitkárát és Csur- ka István írót kérték fel. A tanácskozás házigazdája és levezető elnöke Fekete Gyula író lett. A baráti találkozónak hirdetett legális rendezvény célja az volt, hogy a jelenlévők kifejthessék az ország állapotáról vallott nézeteiket, és amennyiben lehetséges, megállapodjanak, miképpen képzelik a magyarság sorsát, további esélyeit. Ez tükröződött vissza a felkért előadók személyében is. Pozsgay Imre a Népfront főtitkáraként több kisközösségnek nyújtott védőszárnyat, közismert volt róla, hogy kritikusan értékeli a politikai folyamatokat, híve a demokratikus intézmények fejlesztésének, a pluralizmus feltételei megteremtésének. Személyében az MSZMP egyik vezetőjét, a KB tagját kérték előadónak, azt az embert, aki megnyilatkozásaival empatikus érzetet keltett a hivatalossal szemben álló vélemények iránt. Csurka István a nemzetépítő demokraták emblematikus személyisége volt, ismert rendszerkritikus, kinek írói munkásságát a rendszer elismerte, közéleti megnyilvánulásaiért viszont több alkalommal is eltiltással sújtotta. Hozzá kell tennünk, a szervezők nyitottságára és korrektségére jellemző volt, hogy meghívták a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökét és a megyei pártbizottság első titkárát is. Gajdócsi István elment a találkozóra, Romány Pál nem. Sokszor visszatérő vád, hogy a tanácskozásra nem kaptak meghívót a polgári radikális ellenzék tagjai. Ami tény, hogy a Beszélő-körhöz tartozókat valóban nem hívták Lakitelekre, de ez érthető volt, hiszen azon év nyarán a Beszélő folyóirathoz tartozók kiadták a Társadalmi szerződés című nyilatkozatot, melyben összefoglalták elképzeléseiket. A Lakiteleken összegyűltek pedig azért gyűltek össze, hogy saját maguk közös álláspontját kialakítsák. Nem a polgáriak javaslataival, gondolataival kívántak vitatkozni, hanem saját önazonosságukat megkeresni. Mindazonáltal a polgári radikális ellenzék 197
