Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Bevezető
A cselekvés fél éve Dénes megfogalmazta a Magyar Televízió székháza előtt, az 1989. március 15-i független szervezetek által szervezett megemlékezésen, a televízió közösséget szolgáló feladatára utalva: „Tölünk ne féltse senki a televíziót! Nagyon fogunk vigyázni rá, mert a miénk! És ugyanígy ne féltse tőlünk senki Magyarországot! Nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk [...] ez itt Magyarország, mi itt itthon vagyunk, és amikor az ország jövőjéről beszélünk, arról beszélünk, ami a miénk.”2 Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy ebben az időszakban még erősek az állampárt bástyái és még inkább azok a szándékok, amelyek felismerve a népmozgalom áradásának erejét, fokozatosan alakítják a hatalmi pozíciók átmentésének, a gazdaság látens irányítása megtartásának intézményi, jogi és szervezeti hátterét. Horváth Péter az állami tulajdon és vagyon, kiemelten a földvagyon állampárti kezelésének kérdését boncolja tanulmányában. Történelmi távlatokban vázolja fel az állami monopólium működésének struktúráját, az átalakulásra történő felkészülést, a rendszerváltoztatás időszakában végbement állami vagyonvesztés/átmentés folyamatát, annak jogszabályi környezetét. A tanulmány igazolja és kimondja, hogy az állami vagyon kezelésében tudatosan születtek meg azok a joghézagok, amelyek a későbbi években lehetővé tették a nemzeti vagyontárgyak elkótyavetyélését, a gazdasági hatalomátmentést. A kibontakozó rendszerváltó népmozgalom egyik tipikus és látványos megjelenése a képviselői visszahívások és az időszaki országgyűlési képviselőválasztások eseménye. Marschal Adrienn részletesen bemutatja tanulmányában az 1989-ben lezajlott időközi választások hátterét és lefolyását. A számos visszahívási kezdeményezés, amely az országgyűlésben érdemi nép- képviseleti munkát nem végző, avagy az állampárti érdekeket kritikátlanul kiszolgáló képviselők ellen irányult, az egyik leglátványosabb eredményüknek tekinthetik az ellenzéki szervezetek. A gödöllői, szegedi, kecskeméti időközi választásokon az MDF jelöltjei szereztek mandátumot, Kiskunfélegyházán a csekély részvételi arány miatt eredménytelen lett a szavazás, 1990 januárjában pedig a Szabad Demokraták képviseletében szerzett mandátumot Tamás Gáspár Miklós Budapest V. kerületében. Ezek az ellenzéki eredmények az eddigiekben még nem kaptak megfelelő hangsúlyt a rendszerváltoztatás folyamatában, mivel 1989-ben már inkább az elitek alkudozása, a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásainak eseményei álltak az érdeklődés középpontjában. 2 Csengey Dénes (1953-1991) író. Csengey Dénes beszéde a Magyar Televízió székháza előtt, a Szabadság téren, 1989. március 15-én. Beszélő [szamizdat], 1989/26., 85. 10
